Keményebb fellépés? Herci Halevi (balra) izraeli vezérkari főnök és Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint akár be is vonulhat az izraeli hadsereg Libanonba
Fotó: Facebook/Herci Halevi
Izrael vezérkari főnöke szerdán közölte a katonákkal, hogy a Libanonban végrehajtott légicsapások célja a Hezbollah infrastruktúrájának megsemmisítése és az izraeli erők esetleges szárazföldi bevonulásának előkészítése.
2024. szeptember 26., 09:322024. szeptember 26., 09:32
„Halljátok a repülőgépeket a fejetek felett; egész nap csapásokat mértünk” – mondta a CNN beszámolója szerint Herci Halevi a katonáknak, amikor az ország északi, Libanonnal közös határán tett látogatást.
– tette hozzá.
A behatolás célja, hogy az ország északi részén a határon átnyúló tűzharcok miatt kitelepített izraeliek tízezrei visszatérhessenek otthonaikba – mondta Halevi.
„Ennek elérése érdekében előkészítjük a manőver folyamatát” – mondta. „Ez azt jelenti, hogy a katonai bakancsok ellenséges területre lépnek, olyan falvakba lépnek be, amelyeket a Hezbollah nagy katonai előőrsöknek készített elő” – jelentette ki.
– mondta Halevi.
A kijelentések azután hangzottak el, hogy Izrael fokozta légicsapásait Libanonban, és lelőtt egy ballisztikus rakétát, amelyet a Hezbollah szerint a Moszad, az izraeli hírszerző ügynökség Tel-Aviv melletti központja ellen irányított – ez volt az első alkalom, hogy az Irán által támogatott fegyveres csoport ilyen mélyen izraeli területre próbált csapást mérni.
Korábban az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy két tartalékos dandárt hív be a Hezbollahhal való konfliktus miatt. Izrael északi főparancsnoka, Ori Gordin szintén figyelmeztetett, hogy a hadseregnek „teljes mértékben fel kell készülnie a manőverekre”.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy országa „nem nyugszik” addig, amíg az északi lakosok nem térhetnek haza.
„Nem részletezhetek mindent, amit teszünk, de egy dolgot elmondhatok: eltökélt szándékunk, hogy az északi lakosokat biztonságban hazatérítsük otthonaikba” – mondta a miniszterelnök a Hezbollah libanoni célpontjai ellen indított intenzív izraeli légicsapáshullám közepette.
– tette hozzá.
Izrael ebben a hónapban drasztikusan fokozta a Hezbollah libanoni célpontjaira mért csapásait, miközben kezd elszakadni a Hamász elleni, közel egy éve tartó gázai háborújától.
Az Izraeli Védelmi Erők tüzet nyitottak a libanoni határ közelében, miután gyanús mozgásokat észleltek – közölte rövid közleményében helyi idő szerint csütörtökön kora reggel.
„Nem sokkal ezelőtt, miután gyanús mozgásokat azonosítottak a libanoni határ térségében, az IDF katonái tüzet nyitottak az irányukba” – közölte az IDF.
„A katonák jelenleg házkutatást tartanak a térségben” – tette hozzá az IDF, további részletek közlése nélkül.
Az „azonnali” tűzszünet a határon „teret biztosítana a diplomáciai rendezéshez” – áll az országok szerdai nyilatkozatában.
„A Libanon és Izrael között 2023. október 8. óta fennálló helyzet tűrhetetlen, és elfogadhatatlan kockázatot jelent egy szélesebb körű regionális eszkaláció tekintetében. Ez senkinek sem érdeke, sem Izrael népének, sem Libanon népének” – áll az országok – köztük az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, az Európai Unió, Franciaország, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar – nyilatkozatában.
– olvasható a nyilatkozatban.
„Ezután készek vagyunk teljes mértékben támogatni minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amely arra irányul, hogy Libanon és Izrael az elmúlt hónapok erőfeszítéseire építve még ebben az időszakban olyan megállapodást kössön, amely véget vet a válságnak” – tették hozzá.
„Itt az ideje, hogy az izraeli-libanoni határon olyan rendezés szülessen, amely garantálja a biztonságot, hogy a civilek visszatérhessenek otthonaikba” – mondták.
Eközben Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai ülése előtt New Yorkban Araghcsi azt mondta, hogy Irán támogatja a Hezbollahot abban, amit a csoport „jogos ügyének” nevezett, hogy megvédje Libanont Izraellel szemben.
„Minden eszközzel a libanoni nép mellett állunk” – mondta egy sajtótájékoztatón.
A külügyminiszter sürgette a tanácsot, hogy avatkozzon be és állítsa helyre a biztonságot a térségben, és arra figyelmeztetett, hogy ha nem lép, a régiót teljes körű konfliktus veszélye fenyegeti.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint a szerdai libanoni izraeli csapások több mint 80 ember halálát okozták. Az izraeli hadsereg közölte, hogy a legutóbbi csapássorozat során a Hezbollah 70 hírszerzési létesítményét és több mint 2000 célpontot támadott az elmúlt három napban.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
szóljon hozzá!