
Keményebb fellépés? Herci Halevi (balra) izraeli vezérkari főnök és Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint akár be is vonulhat az izraeli hadsereg Libanonba
Fotó: Facebook/Herci Halevi
Izrael vezérkari főnöke szerdán közölte a katonákkal, hogy a Libanonban végrehajtott légicsapások célja a Hezbollah infrastruktúrájának megsemmisítése és az izraeli erők esetleges szárazföldi bevonulásának előkészítése.
2024. szeptember 26., 09:322024. szeptember 26., 09:32
„Halljátok a repülőgépeket a fejetek felett; egész nap csapásokat mértünk” – mondta a CNN beszámolója szerint Herci Halevi a katonáknak, amikor az ország északi, Libanonnal közös határán tett látogatást.
– tette hozzá.
A behatolás célja, hogy az ország északi részén a határon átnyúló tűzharcok miatt kitelepített izraeliek tízezrei visszatérhessenek otthonaikba – mondta Halevi.
„Ennek elérése érdekében előkészítjük a manőver folyamatát” – mondta. „Ez azt jelenti, hogy a katonai bakancsok ellenséges területre lépnek, olyan falvakba lépnek be, amelyeket a Hezbollah nagy katonai előőrsöknek készített elő” – jelentette ki.
– mondta Halevi.
A kijelentések azután hangzottak el, hogy Izrael fokozta légicsapásait Libanonban, és lelőtt egy ballisztikus rakétát, amelyet a Hezbollah szerint a Moszad, az izraeli hírszerző ügynökség Tel-Aviv melletti központja ellen irányított – ez volt az első alkalom, hogy az Irán által támogatott fegyveres csoport ilyen mélyen izraeli területre próbált csapást mérni.
Korábban az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy két tartalékos dandárt hív be a Hezbollahhal való konfliktus miatt. Izrael északi főparancsnoka, Ori Gordin szintén figyelmeztetett, hogy a hadseregnek „teljes mértékben fel kell készülnie a manőverekre”.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy országa „nem nyugszik” addig, amíg az északi lakosok nem térhetnek haza.
„Nem részletezhetek mindent, amit teszünk, de egy dolgot elmondhatok: eltökélt szándékunk, hogy az északi lakosokat biztonságban hazatérítsük otthonaikba” – mondta a miniszterelnök a Hezbollah libanoni célpontjai ellen indított intenzív izraeli légicsapáshullám közepette.
– tette hozzá.
Izrael ebben a hónapban drasztikusan fokozta a Hezbollah libanoni célpontjaira mért csapásait, miközben kezd elszakadni a Hamász elleni, közel egy éve tartó gázai háborújától.
Az Izraeli Védelmi Erők tüzet nyitottak a libanoni határ közelében, miután gyanús mozgásokat észleltek – közölte rövid közleményében helyi idő szerint csütörtökön kora reggel.
„Nem sokkal ezelőtt, miután gyanús mozgásokat azonosítottak a libanoni határ térségében, az IDF katonái tüzet nyitottak az irányukba” – közölte az IDF.
„A katonák jelenleg házkutatást tartanak a térségben” – tette hozzá az IDF, további részletek közlése nélkül.
Az „azonnali” tűzszünet a határon „teret biztosítana a diplomáciai rendezéshez” – áll az országok szerdai nyilatkozatában.
„A Libanon és Izrael között 2023. október 8. óta fennálló helyzet tűrhetetlen, és elfogadhatatlan kockázatot jelent egy szélesebb körű regionális eszkaláció tekintetében. Ez senkinek sem érdeke, sem Izrael népének, sem Libanon népének” – áll az országok – köztük az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, az Európai Unió, Franciaország, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar – nyilatkozatában.
– olvasható a nyilatkozatban.
„Ezután készek vagyunk teljes mértékben támogatni minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amely arra irányul, hogy Libanon és Izrael az elmúlt hónapok erőfeszítéseire építve még ebben az időszakban olyan megállapodást kössön, amely véget vet a válságnak” – tették hozzá.
„Itt az ideje, hogy az izraeli-libanoni határon olyan rendezés szülessen, amely garantálja a biztonságot, hogy a civilek visszatérhessenek otthonaikba” – mondták.
Eközben Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai ülése előtt New Yorkban Araghcsi azt mondta, hogy Irán támogatja a Hezbollahot abban, amit a csoport „jogos ügyének” nevezett, hogy megvédje Libanont Izraellel szemben.
„Minden eszközzel a libanoni nép mellett állunk” – mondta egy sajtótájékoztatón.
A külügyminiszter sürgette a tanácsot, hogy avatkozzon be és állítsa helyre a biztonságot a térségben, és arra figyelmeztetett, hogy ha nem lép, a régiót teljes körű konfliktus veszélye fenyegeti.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint a szerdai libanoni izraeli csapások több mint 80 ember halálát okozták. Az izraeli hadsereg közölte, hogy a legutóbbi csapássorozat során a Hezbollah 70 hírszerzési létesítményét és több mint 2000 célpontot támadott az elmúlt három napban.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
szóljon hozzá!