Hirdetés

Libanoni konfliktus: szárazföldi invázióra készülhet Izrael a Hezbollah ellen

Keményebb fellépés? Herci Halevi (balra) izraeli vezérkari főnök és Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint akár be is vonulhat az izraeli hadsereg Libanonba •  Fotó: Facebook/Herci Halevi

Keményebb fellépés? Herci Halevi (balra) izraeli vezérkari főnök és Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint akár be is vonulhat az izraeli hadsereg Libanonba

Fotó: Facebook/Herci Halevi

Izrael vezérkari főnöke szerdán közölte a katonákkal, hogy a Libanonban végrehajtott légicsapások célja a Hezbollah infrastruktúrájának megsemmisítése és az izraeli erők esetleges szárazföldi bevonulásának előkészítése.

Krónika

2024. szeptember 26., 09:322024. szeptember 26., 09:32

„Halljátok a repülőgépeket a fejetek felett; egész nap csapásokat mértünk” – mondta a CNN beszámolója szerint Herci Halevi a katonáknak, amikor az ország északi, Libanonnal közös határán tett látogatást.

Idézet
Ez egyrészt azért van, hogy előkészítsük a terepet az önök esetleges bevonulására, másrészt azért, hogy folytassuk a Hezbollah felőrlését

– tette hozzá.

Hirdetés

A behatolás célja, hogy az ország északi részén a határon átnyúló tűzharcok miatt kitelepített izraeliek tízezrei visszatérhessenek otthonaikba – mondta Halevi.

„Ennek elérése érdekében előkészítjük a manőver folyamatát” – mondta. „Ez azt jelenti, hogy a katonai bakancsok ellenséges területre lépnek, olyan falvakba lépnek be, amelyeket a Hezbollah nagy katonai előőrsöknek készített elő” – jelentette ki.

A Libanonba való behatolás „megmutatja nekik, mit jelent egy professzionális, magasan képzett és harcban jártas erővel szembenézni”

– mondta Halevi.

A kijelentések azután hangzottak el, hogy Izrael fokozta légicsapásait Libanonban, és lelőtt egy ballisztikus rakétát, amelyet a Hezbollah szerint a Moszad, az izraeli hírszerző ügynökség Tel-Aviv melletti központja ellen irányított – ez volt az első alkalom, hogy az Irán által támogatott fegyveres csoport ilyen mélyen izraeli területre próbált csapást mérni.

Korábban az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy két tartalékos dandárt hív be a Hezbollahhal való konfliktus miatt. Izrael északi főparancsnoka, Ori Gordin szintén figyelmeztetett, hogy a hadseregnek „teljes mértékben fel kell készülnie a manőverekre”.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy országa „nem nyugszik” addig, amíg az északi lakosok nem térhetnek haza.

„Nem részletezhetek mindent, amit teszünk, de egy dolgot elmondhatok: eltökélt szándékunk, hogy az északi lakosokat biztonságban hazatérítsük otthonaikba” – mondta a miniszterelnök a Hezbollah libanoni célpontjai ellen indított intenzív izraeli légicsapáshullám közepette.

Idézet
Olyan csapásokat mérünk a Hezbollahra, amelyeket el sem tudtak képzelni. Tesszük ezt erővel, tesszük ezt ravaszsággal. Egyet ígérek – nem nyugszunk, amíg haza nem térnek”

– tette hozzá.

Izrael ebben a hónapban drasztikusan fokozta a Hezbollah libanoni célpontjaira mért csapásait, miközben kezd elszakadni a Hamász elleni, közel egy éve tartó gázai háborújától.

Az Izraeli Védelmi Erők tüzet nyitottak a libanoni határ közelében, miután gyanús mozgásokat észleltek – közölte rövid közleményében helyi idő szerint csütörtökön kora reggel.

„Nem sokkal ezelőtt, miután gyanús mozgásokat azonosítottak a libanoni határ térségében, az IDF katonái tüzet nyitottak az irányukba” – közölte az IDF.

„A katonák jelenleg házkutatást tartanak a térségben” – tette hozzá az IDF, további részletek közlése nélkül.

Az Egyesült Államok és 10 szövetségese eközben 21 napos tűzszünetre szólított fel az izraeli-libanoni határon, hogy diplomáciai úton akadályozza meg egy regionális háború kirobbanását.

Az „azonnali” tűzszünet a határon „teret biztosítana a diplomáciai rendezéshez” – áll az országok szerdai nyilatkozatában.

„A Libanon és Izrael között 2023. október 8. óta fennálló helyzet tűrhetetlen, és elfogadhatatlan kockázatot jelent egy szélesebb körű regionális eszkaláció tekintetében. Ez senkinek sem érdeke, sem Izrael népének, sem Libanon népének” – áll az országok – köztük az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, az Európai Unió, Franciaország, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar – nyilatkozatában.

Idézet
Itt az ideje, hogy olyan diplomáciai rendezést hozzunk tető alá, amely lehetővé teszi, hogy a határ mindkét oldalán élő civilek biztonságban visszatérhessenek otthonaikba”

– olvasható a nyilatkozatban.

„Ezután készek vagyunk teljes mértékben támogatni minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amely arra irányul, hogy Libanon és Izrael az elmúlt hónapok erőfeszítéseire építve még ebben az időszakban olyan megállapodást kössön, amely véget vet a válságnak” – tették hozzá.

Joe Biden elnök és Emmanuel Macron francia elnök külön, közös nyilatkozatban közölte, hogy megállapodásra jutottak az Izrael és a Hezbollah közötti ideiglenes tűzszünet szorgalmazásáról, „hogy esélyt adjunk a diplomáciának a sikerre és elkerüljük a további, határon átívelő eszkalációt”.

„Itt az ideje, hogy az izraeli-libanoni határon olyan rendezés szülessen, amely garantálja a biztonságot, hogy a civilek visszatérhessenek otthonaikba” – mondták.

Eközben Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy

Teherán nem marad közömbös abban az esetben, ha Izrael és a Hezbollah között teljes körű háború tör ki Libanonban.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai ülése előtt New Yorkban Araghcsi azt mondta, hogy Irán támogatja a Hezbollahot abban, amit a csoport „jogos ügyének” nevezett, hogy megvédje Libanont Izraellel szemben.

„Minden eszközzel a libanoni nép mellett állunk” – mondta egy sajtótájékoztatón.

A külügyminiszter sürgette a tanácsot, hogy avatkozzon be és állítsa helyre a biztonságot a térségben, és arra figyelmeztetett, hogy ha nem lép, a régiót teljes körű konfliktus veszélye fenyegeti.

A libanoni egészségügyi minisztérium szerint a szerdai libanoni izraeli csapások több mint 80 ember halálát okozták. Az izraeli hadsereg közölte, hogy a legutóbbi csapássorozat során a Hezbollah 70 hírszerzési létesítményét és több mint 2000 célpontot támadott az elmúlt három napban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 14., szombat

Robbanás történt egy amszterdami zsidó iskolánál, célzott támadásra gyanakszanak a hatóságok

Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.

Robbanás történt egy amszterdami zsidó iskolánál, célzott támadásra gyanakszanak a hatóságok
Hirdetés
2026. március 14., szombat

Hatalmas összegbe került Amerikának az iráni háború első pár napja

Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.

Hatalmas összegbe került Amerikának az iráni háború első pár napja
2026. március 13., péntek

Külügyi szemle a leendő új román–magyar közúti összeköttetésnél

A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.

Külügyi szemle a leendő új román–magyar közúti összeköttetésnél
2026. március 13., péntek

Amerikai katonák vesztették életüket az iraki repülőgép-szerencsétlenségben

Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.

Amerikai katonák vesztették életüket az iraki repülőgép-szerencsétlenségben
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Olajárak, fegyverek és nagyhatalmi verseny: így formálhatja a világpolitikát az iráni háború

Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.

Olajárak, fegyverek és nagyhatalmi verseny: így formálhatja a világpolitikát az iráni háború
2026. március 12., csütörtök

Szijjártó Péterrel tárgyalt Tánczos Barna, szó esett közös projektekről és az országgyűlési választásokról is

Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.

Szijjártó Péterrel tárgyalt Tánczos Barna, szó esett közös projektekről és az országgyűlési választásokról is
2026. március 12., csütörtök

Stratégiai partnerségi megállapodás Románia és Ukrajna között

Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.

Stratégiai partnerségi megállapodás Románia és Ukrajna között
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Energiaügynökség: a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza

Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.

Energiaügynökség: a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza
2026. március 12., csütörtök

Orbán Viktor a KMKF-en: egy rendszerváltás a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené

Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor a KMKF-en: egy rendszerváltás a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené
2026. március 12., csütörtök

Ukrajna: újabb amerikai–orosz egyeztetés zajlott, Kijev rakétákat kapott Németországtól

Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.

Ukrajna: újabb amerikai–orosz egyeztetés zajlott, Kijev rakétákat kapott Németországtól
Hirdetés
Hirdetés