
FRISSÍTVE – A Földközi-tengerbe zuhant az EgyptAir egyiptomi légi társaság egyik, Párizsból Kairóba tartó utasszállító repülőgépe, amely csütörtökön hajnalban tűnt el a radarképernyőkről.
2016. május 19., 11:272016. május 19., 11:27
2016. május 19., 15:442016. május 19., 15:44
A kairói légi közlekedési minisztérium, valamint Francois Hollande francia elnök megerősítette, hogy a gép lezuhant, ugyanakkor az egyiptomi légierő a roncsok megtalálásáig csupán eltűntként tartja nyilván a repülőt.
A Párizs–Kairó járaton 56 utas és tízfős személyzet utazott. Magyar vagy román állampolgárságú utas nem volt a fedélzeten. A legfrissebb hírek szerint a gép vészjelzést adott le a tragédia előtt. A 804-es számú járat szerda este 11 után néhány perccel szállt fel a párizsi Charles de Gaulle repülőtérről, és kairói idő szerint 2 óra 45 perckor veszett nyoma. A gép roncsait csütörtök délutánig nem találták meg. Hírügynökségek azzal magyarázzák a tárca egyértelműsítő közleményét, hogy a Párizsból Kairóba tartó MS804-es járat egyik környékbeli repülőtéren sem szállt le, és amikor nyoma veszett, mintegy 280 kilométerre volt az egyiptomi partoktól.
Közben kiderült, hogy több mint egy órával az eltűnés után az egyiptomi katonaság vészjelzést rögzített, amelyet valószínűleg a gép automatikus vészjelző rendszere adott le. Az Airbus A320-as típusú repülőgép utoljára a görög légiirányítással beszélt, akkor még nem jeleztek rendkívüli eseményt. 20 perccel leszállás előtt azonban megszűnt a kapcsolat a pilótákkal, azután, hogy a Földközi-tenger fölött, 11 ezer méter magasan beléptek az egyiptomi légtérbe. A személyzet nem adott le vészjelzést, amiből arra lehet következtetni, hogy hirtelen bekövetkezett esemény okozta a katasztrófát.
A brit és a görög sajtó arról írt, hogy egy görög kereskedelmi hajó legénysége „lángokat\" látott a levegőben nagyjából akkor, amikor a gép eltűnt. A görög légierő szerint a gép hirtelen 90 fokban balra fordult, majd körözni kezdett, miközben gyorsan mintegy 7000 méternyit süllyedt.
Az egyiptomi fegyveres erők elkezdték a gép felkutatását.
A történtek miatt Francois Hollande francia elnök válságstábot hívott össze a kulcsfontosságú minisztériumok vezetőinek részvételével. A francia sajtónak nyilatkozó szakértők egyáltalán nem zárták ki, hogy merénylet történhetett, mivel a gép viszonylag új volt, az időjárási viszonyok is kedvezőek voltak, a pilóta pedig tapasztalt volt, több, mint 6000 órát repült.
Gérard Feldzer közlekedési tanácsadó a Le Parisien című lapnak kifejtette, több olyan tényező is van, amely alapján kizárható, hogy emberi mulasztás történt. Így a rendelkezésre álló adatok alapján elsősorban merényletre lehet gyanakodni. „Egy repülőgép, amely hirtelen eltűnik a radarképernyőkről, nagy magasságban, valószínűleg a tenger fölött... Arra gondolhatunk, hogy bomba volt a fedélzeten, de persze ebben nem lehetünk százszázalékosan biztosak. Annyi bizonyos, hogy a legénység nem tudott SOS-jelzést leadni\" – fogalmazott.
Jean-Paul Troadec, a polgári repülésért felelős biztonsági szolgálat nyomozóosztályának volt vezetője szintén úgy véli, hogy vagy bombát rejtettek a fedélzetre, vagy öngyilkos merénylet történt, bár a műszaki meghibásodás sem kizárható.
A Flightradar24.com járatkövető honlap adatai szerint az eltűnt repülő egy 2003-ban gyártott Airbus A320-as, utolsó ismert helyzete pedig a Földközi-tenger fölött volt. A honlap adatai megerősítik, hogy a gép 37 000 láb magasan repült. Utolsó ismert sebessége 534 csomó, ami körülbelül 990 kilométer óránként.
Lezuhant egy azeri repülő Afganisztánban
Lezuhant az azerbajdzsáni Silk Air légitársaság egyik teherszállító repülőgépe Afganisztánban, és kilencfős nemzetközi személyzete életét vesztette – jelentette be csütörtökön az azeri polgári légi irányítás. Az An-12-es típusú, szovjet gyártmányú gép nem sokkal azután zuhant le Hilmend tartományban még szerdán, hogy felszállt az afganisztáni Camp Dwyer katonai támaszpont repülőteréről. A személyzet tagjai öt azeri, három ukrán és egy üzbég volt. A gépet afganisztáni belső légi teherszállításokra bérelték a Silk Air légitársaságtól.
Az An-12 (NATO-kódja: Cub) az Antonov tervezőiroda által kifejlesztett, négy légcsavaros, gázturbinás katonai teherszállító repülőgép. Első típusait még az 1950-es években építették. Az első An-12 1957-ben szállt fel, eredetileg légideszantcsapatok szállítására használták.
Földnek csapódott egy B-52-es bombázó
Röviddel a felszállás után visszazuhant a földre csütörtökön az amerikai légierő egyik B-52-es stratégiai bombázója Guam szigetén, de a balesetben senki sem sérült meg, a hétfős legénység épségben megmenekült. Az Andersen légi bázis tájékoztatása szerint a gép 8:30-kor kigyulladt, és a legénység megszakította a felszállást, a gép pedig azon a területen ért földet, ahol a repülők parkolni szoktak. A gép legénysége rutin kiképző feladatot teljesített. A baleset oka egyelőre nem világos.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!