
Bejelentette lemondási szándékát Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök vasárnap egy televíziós műsorban a kijevi parlamentben körvonalazódó új kormánytöbbségre hivatkozva.
2016. április 10., 19:032016. április 10., 19:03
2016. április 10., 19:042016. április 10., 19:04
A Tíz perc a miniszterelnökkel című, több ukrán tévécsatorna által sugárzott, az MTI által idézett műsorban – amelyben a kormányfő hetente számolt be az általa vezetett kabinet tevékenységéről – ezúttal posztjáról való távozását jelentette be Jacenyuk. Hozzátette, hogy hivatalosan április 12-én, kedden nyújtja be lemondását a parlamentnek.
Indokolásul kijelentette, hogy új többség formálódik a parlamentben, és az államfő mögött álló frakció, Petro Porosenko Blokkja Volodimir Hrojszman jelenlegi házelnököt akarja látni a miniszterelnöki poszton. Ismételten leszögezte, hogy nem ragaszkodik a miniszterelnöki székhez. Szavai szerint Hrojszman és az új koalíciós megállapodásban foglaltak folytonosságot biztosítanak a kormányzásban, beleértve a megkezdett reformok véghezvitelét. Közölte, hogy az általa vezetett Népi Front frakciója marad a koalícióban, mert – mint mondta – „ma ez az egyetlen eszköz, amely biztosítja az állam védelmét\".
Hangsúlyozta, hogy a kormányfői poszt teher és eszköz, nem pedig privilégium. „Nem engedhető meg, hogy a jelenlegi háborús helyzetben destabilizálódjon a végrehajtói hatalom, ami pedig elkerülhetetlenül megvalósul, ha a lemondásom után nem alakul meg mihamarabb Ukrajna új kormánya\" – figyelmeztetett Jacenyuk. Hozzáfűzte, hogy büszke arra, amit az általa vezetett kabinet végzett, szerinte még sok mindent értékelni fognak a jövőben abból, amit megtett.
A bejelentésre reagálva Vadim Deniszenko, a Porosenko mögötti frakció egyik tagja az Eszpresszo ukrán televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy képviselőcsoportja támogatni fogja a parlamentben Jacenyuk távozását tisztségéből. Szavai szerint biztos abban, hogy Hrojszman lesz az új miniszterelnök.
Arszenyij Jacenyuk 2014. február 27-től töltötte be a miniszterelnöki tisztet. A 2014 őszén tartott parlamenti választások után megerősítette őt a parlament a kormányfői tisztségben. Idén februárban bizalmatlansági indítványt nyújtottak be ellene és az általa vezetett kormánnyal szemben, azonban a javaslat nem kapta meg a szükséges számú támogatószavazatot. Ezért a két nagy kormányfrakciót, Jacenyuk és Porosenko pártját tették felelőssé a koalíció kisebb tagjai – Julia Timosenko Haza pártja és a lembergi polgármester vezette Önsegély –, amelyek tiltakozásul kiléptek a koalícióból. Ezáltal megszűnt a kormány többsége az ukrán törvényhozásban.
Heteken át folytak a tárgyalások, és még ma sem világos, hány párt alkotja majd az új kormánytöbbséget az ukrán parlamentben. Timosenko Haza pártja teljesíthetetlennek látszó előfeltételt – 18 előterjesztés elfogadását – szabta ahhoz, hogy aláírjon egy új koalíciós megállapodást a két nagy parlamenti párttal. Az Önsegély nem hajlandó újra csatlakozni a kormánykoalícióhoz, de jelezte, hogy kívülről támogatná az új kabinetet. Sajtóhírek szerint az sem kizárt, hogy független képviselők belépésével növelik meg Porosenko blokkjának és Jacenyuk Népi Frontjának képviselői számát, így biztosítva a két párt többségét a törvényhozásban. Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál számításai alapján tíz képviselő belépésével már meglenne a többségük a 450 fős perlementben.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!