
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Moszkva kész lesz megfontolni egy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök közötti találkozóra vonatkozó javaslatot a G20-csúcson, ha az Egyesült Államok javaslatot tesz erre – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
2022. október 11., 15:592022. október 11., 15:59
„Ha érkezik egy ilyen ajánlat, akkor megfontoljuk” – mondta a tárcavezető.
Lavrov emlékeztetett rá, hogy Moszkva többször jelezte: soha nem utasítja vissza a találkozókat. Elmondta, hogy az áprilisi, megszakadt isztambuli tárgyalásokat az ukrán fél kezdeményezte.
A G20-csúcsot a tervek szerint november 15-16-án az indonéziai Bali szigetén rendezik meg.
Az orosz diplomácia vezetője valótlannak nevezte John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács fehér házi kommunikációs koordinátora állítását, miszerint Washington nyitott a tárgyalásokra.
– mondta.
Lavrov sajtójelentésekre reagálva azt mondta, amennyiben Törökország találkozót kíván szervezni a vezető nyugati hatalmak és Oroszország között Ukrajna ügyében, akkor ezt Recep Tayyip Erdogannak Asztanában – ahol több diplomáciai esemény várható a héten –, módja lesz megbeszélni Putyinnal. Kifejezte Moszkva készségét bármilyen javaslat meghallgatására, és utalt rá, hogy ezeket nem célravezető előzetesen a nyilvánosság elé tárni.
Lavrov szerint egyre több az arra utaló adat, hogy az amerikaiak nemcsak az Ukrajnába küldött zsoldosok toborzásában segédkeznek, de hivatásos katonáik vannak jelen a terepen, egyebek között támogatást nyújtva a HIMARS rakétasorozatvetők harci bevetéséhez. Mint mondta, több európai állam katonái is hasonlóképpen tesznek.
Hangot adott álláspontjának, miszerint nyugati államoknak, amelyek Oroszország esetleges atomfegyverhasználatának témájával kapcsolatban spekulációba bocsátkoznak, tisztában kell lenniük a felelősségükkel. Megjegyezte:
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország senkit sem fenyeget tömegpusztító fegyver bevetésével, annak dacára, hogy az Egyesült Államok és „a tőle függő államok” ezzel vádolják. Emlékeztetett rá, hogy az atomfegyverek bevetésének feltételeit az orosz állam nukleáris elrettentésről rendelkező dokumentuma egyértelműen meghatározta.
Felidézte, hogy nukleáris fegyver bevetése orosz részről abban az esetben lehetséges, ha „megbízható információk érkeznek az Oroszország vagy a szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták indításáról”, ha Oroszország vagy szövetséges országok területén tömegpusztító fegyvereket vetnek be, ha az ellenség olyan létfontosságú állami vagy katonai létesítményeket támad meg, amelyek hatástalanítása megzavarná a nukleáris erők válaszlépéseit, vagy ha hagyományos fegyverekkel elindított, de az állam létét veszélyeztető agresszió indul Oroszország ellen.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
szóljon hozzá!