
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Moszkva kész lesz megfontolni egy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök közötti találkozóra vonatkozó javaslatot a G20-csúcson, ha az Egyesült Államok javaslatot tesz erre – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
2022. október 11., 15:592022. október 11., 15:59
„Ha érkezik egy ilyen ajánlat, akkor megfontoljuk” – mondta a tárcavezető.
Lavrov emlékeztetett rá, hogy Moszkva többször jelezte: soha nem utasítja vissza a találkozókat. Elmondta, hogy az áprilisi, megszakadt isztambuli tárgyalásokat az ukrán fél kezdeményezte.
A G20-csúcsot a tervek szerint november 15-16-án az indonéziai Bali szigetén rendezik meg.
Az orosz diplomácia vezetője valótlannak nevezte John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács fehér házi kommunikációs koordinátora állítását, miszerint Washington nyitott a tárgyalásokra.
– mondta.
Lavrov sajtójelentésekre reagálva azt mondta, amennyiben Törökország találkozót kíván szervezni a vezető nyugati hatalmak és Oroszország között Ukrajna ügyében, akkor ezt Recep Tayyip Erdogannak Asztanában – ahol több diplomáciai esemény várható a héten –, módja lesz megbeszélni Putyinnal. Kifejezte Moszkva készségét bármilyen javaslat meghallgatására, és utalt rá, hogy ezeket nem célravezető előzetesen a nyilvánosság elé tárni.
Lavrov szerint egyre több az arra utaló adat, hogy az amerikaiak nemcsak az Ukrajnába küldött zsoldosok toborzásában segédkeznek, de hivatásos katonáik vannak jelen a terepen, egyebek között támogatást nyújtva a HIMARS rakétasorozatvetők harci bevetéséhez. Mint mondta, több európai állam katonái is hasonlóképpen tesznek.
Hangot adott álláspontjának, miszerint nyugati államoknak, amelyek Oroszország esetleges atomfegyverhasználatának témájával kapcsolatban spekulációba bocsátkoznak, tisztában kell lenniük a felelősségükkel. Megjegyezte:
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország senkit sem fenyeget tömegpusztító fegyver bevetésével, annak dacára, hogy az Egyesült Államok és „a tőle függő államok” ezzel vádolják. Emlékeztetett rá, hogy az atomfegyverek bevetésének feltételeit az orosz állam nukleáris elrettentésről rendelkező dokumentuma egyértelműen meghatározta.
Felidézte, hogy nukleáris fegyver bevetése orosz részről abban az esetben lehetséges, ha „megbízható információk érkeznek az Oroszország vagy a szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták indításáról”, ha Oroszország vagy szövetséges országok területén tömegpusztító fegyvereket vetnek be, ha az ellenség olyan létfontosságú állami vagy katonai létesítményeket támad meg, amelyek hatástalanítása megzavarná a nukleáris erők válaszlépéseit, vagy ha hagyományos fegyverekkel elindított, de az állam létét veszélyeztető agresszió indul Oroszország ellen.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
szóljon hozzá!