Lavrov szerint az „egyre nácibb” Nyugat „kényszeríti” háborúra a világuralmát akadályozó Oroszországot

Fotó: Mid.ru

Oroszország úgy látja, hogy a nácizmus egyre több európai országot kerít hatalmába – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Ruszofil Mozgalom alapító kongresszusának keddi moszkvai megnyitóján.

MTI

2023. március 14., 15:222023. március 14., 15:22

2023. március 14., 15:272023. március 14., 15:27

„Nemcsak neonácizmust látunk, hanem azt is, hogy a közvetlen nácizmus egyre több európai kerít hatalmába. Látjuk, ahogy a szemünk előtt rombolják le a történelmet, rombolják le a szent emlékműveket, amelyek egyébként nemcsak a Szovjetunió népei katonáinak állítanak emléket, hanem amelyeket a nagy háborúban velünk együtt harcoló szövetségesek tiszteletére állítottak, legyenek franciák, csehek, szlovákok, más népek” – mondta.

Lavrov hangoztatta, hogy a Nyugat háborúra kényszeríti Oroszországot, mert világuralmának akadályát látja benne.
Miközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Washingtonban köszönetet mondott Joe Biden amerikai államfőnek azért, hogy Európát segített „megszabadítani az orosz energiafüggéstől”, az energiaigények kielégítésének költsége „több mint háromszorosára nőtt” – mondta az orosz külügyminiszter.

Szerinte a Nyugat hibrid háborújának egyik célja Oroszország démonizálása a világ közvéleményében, egyebek között azzal, hogy Moszkvát teszi felelőssé az energiaárak emelkedése miatt.

„Az angolszász világ az AUKUS típusú blokkstruktúrák létrehozásával, a NATO katonai infrastruktúrájának ázsiai előmozdításával egy nagyon komolyan veendő, sok-sok évre szóló konfrontációt jelent be. Mert nem látom, hogy a nagy ázsiai civilizációk hogyan fognak ehhez »tisztelegni«, ahogyan az Európai Unió, sajnos, megtette, hogyan fognak szófogadóan engedelmeskedni Washington és más angolszász kollégák terveinek” – fogalmazott Lavrov.

„Mi nem igyekszünk senkit sem visszatartani jogos érdekeinek érvényesítésétől, de amikor azt hangoztatják, hogy az egész világot alá kell rendelni, mondjuk, az észak-atlanti szövetségnek, és már Ázsia az a terület, ahol neki (a Nyugatnak) kell mindenkinek parancsolnia, akkor nem hiszem, hogy az orosz népben és a világ civilizációinak túlnyomó többségében rejlő igazságérzet megteheti, hogy ne hallassa súlyos szavát” – tette hozzá.

A tárcavezető szerint a ruszofília értéke abban rejlik, hogy Oroszország „senkit nem hív szent háborúra a Nyugat, a keresztes lovagok és bárki más ellen”. Az orosz diplomácia vezetője kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a Nyugat széles körű kampányt indít majd a ruszofil mozgalom támogatóinak lejáratására, és

mindenért Moszkva „mesterkedéseit” fogja hibáztatni, ahogy ezt a közelmúltbeli moldovai és georgiai eseményekkel kapcsolatban tette.

Hangsúlyozta a népek barátságát előmozdító hagyományok fontosságát. Ezek szerinte „ma nem üres szavak”, ahogy nem voltak a Szovjetunió idején sem, „de ma az emberekhez való emberséges viszonyulás az egész bolygón időszerűbb, mint valaha, ma a diktátum minden megnyilvánulásával szembeni fellépés szükségessége időszerűbbé vált, mint valaha”.

„Az az álláspont, amelynek lényege, hogy csupán azért, mert valaki szereti Oroszországot, vagy akár csak azért, mert nyilvános helyen oroszul beszél, ki kell közösíteni, egyáltalán nem tükrözi a mi értékeinket, a mi módszereinket” – mondta az orosz külügyminiszter.

Kreml: Moszkva nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát

Oroszország nem ismeri el a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
Peszkov The New York Times című lapnak arra a – névtelenül nyilatkozó tisztségviselőkre hivatkozó – közlésére reagált, amely szerint a hágai bíróság a közeljövőben két, Ukrajnában elkövetett orosz „háborús bűnökkel” kapcsolatos eljárást kíván indítani Oroszország ellen.
„Nem ismerjük el ezt a bíróságot, nem ismerjük el ennek a bíróságnak a joghatóságát. Mi ezt gondoljuk erről” – mondta Peszkov.
Emlékeztetett rá, hogy évek óta sem ez, sem más nemzetközi intézmény nem vette a fáradságot, hogy foglalkozzon a polgári infrastruktúrának a ukrán „nacionalisták” általi lerombolásával, és a civilek legyilkolásával a Donyec-medencében.
A Nemzetközi Büntetőbíróság, amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (aláírta, de később visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá).
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2016-ban egy rendeletet látott el kézjegyével, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé”.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke hétfőn a Telegram-csatornáján rámutatott, hogy mivel 2016 óta Oroszország nem részes fél a Római Statútumban, a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs joghatósága felette. A TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, hogy a bíróság nem hozhat döntést Oroszország ellen, „de megpróbálja”.
Érvelésében a politikus rámutatott, hogy a Római Statútumhoz 123 állam csatlakozott, közülük 25 NATO-ország, vagy azok szövetségesei, „akik finanszírozzák az ukrajnai háborút és felfegyverzik a kijevi rezsimet azért, hogy nemzetközi bűncselekményeket kövessen el”. A szenátor szerint ugyanezek az országok „privatizálták” az bíróság titkárságát, azt saját állampolgáraikkal töltötték fel.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság NATO-módra való igazságszolgáltatás. Ugyanakkor az Egyesült Államok nem tartozik az Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá” – hangsúlyozta a politikus.
Koszacsov szelektívnek minősítette a testület igazágszolgáltatási gyakorlatát. Ő is kifogásolta, hogy a bíróság sohasem adott jogi értékelést a ukrán állam által 2014 óta elkövetett „bűncselekményekről”, annak ellenére, hogy a Római Statútum 6-9. cikkei alkalmazhatók a tömeggyilkosságokra, a hadviselés eszközeinek és módszereinek megsértésére, a hadifoglyok kínzására, biológiai kísérletekre és más bűncselekményekre is.
Emlékeztetett rá, hogy a bíróság egész korábbi gyakorlata az afrikai országokra összpontosított, a Kongóban, Ugandában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban, Kenyában, Líbiában, Maliban, Elefántcsontparton történt esetekben gyakorolt joghatóságot.