Lavrov: a NATO nehezen nevezhető védelmi szövetségnek, lásd Jugoszlávia, Líbia, Afganisztán

– mondta. Az orosz diplomácia vezetőjének álláspontja szerint a NATO a hidegháború lezárását követően elvesztette védelmi jellegét. Emlékeztetett rá, hogy a berlini fal leomlását követően az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamai meghirdették az „örök barátságot, a biztonság oszthatatlanságát, a szolidaritást, megállapodtak, hogy senki sem erősítheti a saját biztonságát mások rovására”. Kifogásolta, hogy a NATO ennek ellenére folytatta az új tagok befogadását.

korábban írtuk

Védelmi miniszter: Románia a legrosszabb forgatókönyv esetén sem lép háborúba

NATO-tagként Románia még a legrosszabb forgatókönyv – ha Oroszország bevonul csapatokkal Ukrajna területére – bekövetkezte esetén sincs abban a veszélyben, hogy be kellene állnia a háborúba – jelentette ki a védelmi miniszter.

Megismételte: az orosz külügyminisztérium azzal a követeléssel fordul majd a NATO- és EBESZ-beli társintézményeihez, hogy közöljék, miként kívánnak megfelelni annak a vállalásuknak, hogy mások rovására nem erősítik a saját biztonságukat. Mint mondta, a válaszoknak kulcsszerepük lesz azoknak a válaszlépés-javaslatoknak a megfogalmazásában, amelyet a szakminisztériumok terjesztenek majd be Vlagyimir Putyinnak.

– mondta. Lavrov szerint Oroszországnak nincsenek illúziói, Moszkva jó, a kölcsönös tiszteleten alapuló, egyenrangú kapcsolatokat akar az Egyesült Államokkal és a világ más országaival. Kifogásolta, hogy a tengerentúlon a globális biztonság és stabilitás kritikus kérdései gyakran esnek belpolitikai érdekek és választási kampányok foglyává.

A tárcavezető az orosz tapasztalatokra hivatkozva nehezményezte, hogy a Nyugat szerinte nem tartotta be a Moszkvának adott ígéreteit. Rámutatott, hogy Oroszország tanult a hibájából, és most ezért kér nemcsak írásban lefektetett politikai kötelezettségvállalásokat, de jogi értelemben is kötelező garanciákat a biztonságával kapcsolatban „törvényes érdekeinek teljes és egyenrangú figyelembevétele mellett”.

Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt az igényt a sérelmekkel együtt még a 2007-es müncheni biztonsági konferencián elmondott beszédében megfogalmazta. Lavrov szerint több nyugati politológus elismerte, hogy az orosz vezetőt nem hallották meg akkor.

– jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára vasárnap Szentpéterváron újságíróknak. „Nem akarunk háborút, egyáltalán nincs rá szükségünk” – hangsúlyozta Patrusev, aki azt követően nyilatkozott, hogy a piszkarjovói második háborús temetőben virágot helyezett el Leningrád náci blokádja áttörésének 78. évfordulója alkalmából. Rámutatott, hogy – amerikai tisztségviselőkkel szemben – ukrán kormánypolitikusok maguk is úgy nyilatkoztak, hogy nincs orosz fenyegetés.

korábban írtuk

Stoltenberg: a NATO-nak nincsenek tervei arra, hogy harcoló alakulatokat küldjön Ukrajnába

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár határozottan kizárja annak lehetőségét, hogy a NATO-erők Ukrajnában közvetlen fegyveres konfrontációba kerülhetnének az orosz hadsereggel.