Fotó: Facebook
Megnövelheti gyorsreagálású és különleges erőinek aktivitását a NATO az orosz határok közelében az elkövetkező két-három hónapban az Ukrajna elleni állítólagos orosz fenyegetésre hivatkozva – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tavalyi évet értékelő pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján.
2022. január 14., 12:042022. január 14., 12:04
2022. január 27., 11:442022. január 27., 11:44
Kifogásolta, hogy a NATO, amely szerinte a Varsói Szerződés feloszlása után elvesztette létjogosultságát, Kína és Oroszország feltartóztatására hivatkozva igyekszik kibővíteni tagságát, „mesterségesen odacsábítva” Ukrajnát, valamint Finnországot és Svédországot.
Mint mondta, Ukrajna területén több száz amerikai és brit katona tartózkodik.
– jelentette ki Szergej Lavrov.
„Kategorikusan elfogadhatatlan számunkra az észak-atlanti szövetség megjelenése közvetlenül a határainkon, különösen figyelembe véve az ukrán vezetés – a korábbi és a mostani – irányvonalát. Mi több, ez valós vörös vonal” – fogalmazottt az orosz külügyminiszter.
Hozzátette: még ha Ukrajna a NATO-n kívül marad is, lehetségesek kétoldalú megállapodások az amerikaiakkal, a britekkel és más nyugati országokkal, amelyek katonai létesítményeket, bázisokat létesítenek az Azovi-tengeren.
– szögezte le Lavrov.
Egyúttal arról is beszámolt, hogy teljes gőzzel halad a február 4-re kitűzött pekingi kínai–orosz csúcstalálkozó előkészítése. Közölte:
Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy ő egy nappal korábban találkozik Van Ji kínai külügyminiszterrel, akivel részletesen megtárgyalja a nemzetközi kérdéseket.
Komoly aggodalmának adott hangot az Ukrajna elleni esetleges orosz invázió következményei miatt csütörtök esti telefonbeszélgetésében Boris Johnson brit miniszterelnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
Újfent megszólalt eközben a témában Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. „Az európai biztonság válságos pillanatát éljük, az orosz–ukrán konfliktus kapcsán Moszkvával folytatott politikai párbeszéd fontos, mindazonáltal fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is” – jelentette ki pénteken a lengyel közszolgálati rádióban.
– kommentálta Stoltenberg az interjúban a NATO-Oroszország Tanács szerdai ülését. Ukrajna NATO-csatlakozási terveit illetően hangsúlyozta: minden országnak joga van ahhoz, hogy maga döntsön a csatlakozásáról az észak-atlanti szövetséghez. Egyúttal kulcsfontosságúnak nevezte a NATO jogát minden szövetségese védelméhez, valamint katonai erők telepítéséhez is a szervezet keleti szárnyán.
A főtitkár megerősítette a NATO elutasító álláspontját arra vonatkozóan, hogy Moszkva jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a szövetség további keleti bővítését. Stoltenberg egyúttal aláhúzta az Oroszországgal folytatott párbeszéd fontosságát. A szövetség ennek érdekében kész tárgyalni a fegyverkezés ellenőrzéséről, a hadgyakorlatok átláthatóságáról, a kockázati tényezők csökkentéséről – hangsúlyozta.
„Politikai megoldásokat kell keresnünk, és bízni bennük, fel kell készülni azonban a legrosszabb forgatókönyvre is, amennyiben Oroszország újból a konfrontációt választaná” – jelentette ki.
Kiemelte az Ukrajnának nyújtott támogatás fontosságát.
– fejtette ki. Az Egyesült Államok és Oroszország között elindított kétoldalú tárgyalások kapcsán a főtitkár azon meggyőződését fejezte ki, hogy Washington ezeket „szorosan összehangolja és egyezteti majd” európai szövetségeseivel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás