
Boris Johnson hangsúlyozta: Ukrajnának biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy maga dönthessen saját sorsáról
Fotó: Facebook/Boris Johnson
Komoly aggodalmának adott hangot az Ukrajna elleni esetleges orosz invázió következményei miatt csütörtök esti telefonbeszélgetésében Boris Johnson brit miniszterelnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Johnson csütörtök este tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, akivel közölte, hogy London szövetségeseivel együtt már megkezdte a Moszkvával szembeni jelentős gazdasági szankciók előkészületeit egy ilyen orosz katonai akció esetére.
2022. január 14., 08:122022. január 14., 08:12
2022. január 27., 11:442022. január 27., 11:44
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint a brit kormányfő és a NATO-főtitkár egyetértett annak fontosságában, hogy
A Downing Street illetékesének ismertetése szerint azonban Johnson és Stoltenberg mindenekelőtt egy ilyen konfliktus emberéletekben fizetendő ára miatt nevezte súlyosan aggályosnak az ukrán határok közelében végrehajtott orosz katonai erőösszevonást. Hangsúlyozták ugyanakkor annak fontosságát is, hogy
Boris Johnson és Jens Stoltenberg szerint biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon törekedhessen a NATO-tagságra.
akinek megerősítette: Nagy-Britannia és NATO-szövetségesei elkötelezettek Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A brit miniszterelnök hangsúlyozta: Ukrajnának biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy maga dönthessen saját sorsáról.

Az Egyesült Államok őszinte, nyílt megbeszélést folytatott Oroszországgal az ukrajnai válságról – jelentette ki hétfőn este Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes a Genfben orosz kollégájával tartott tárgyalások lezárultával.
A Downing Street szóvivője szerint Johnson és Zelenszkij beszélt arról is, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak katasztrofális következményei lennének A brit kormányfő tájékoztatta az ukrán elnököt arról, hogy
Johnson és Zelenszkij egyetértett ugyanakkor annak fontosságában, hogy párbeszéddel és diplomáciával kell elérni a jelenlegi válság megoldását, és ugyanezekkel az eszközökkel kell elejét venni a további eszkalációnak – közölte a brit kormányfő szóvivője.
Johnson nemrégiben telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is, akinek szintén kifejezte a brit kormány mélységes aggályait az ukrán határok mentén észlelhető orosz katonai erőösszevonás miatt, de megerősítette azt az álláspontot is, hogy
A brit kormányfő a Putyinnal tartott megbeszélésen is hangsúlyozta, hogy London elkötelezett Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és figyelmeztette az orosz elnököt arra, hogy
A brit kormányfő és az orosz elnök ugyanakkor egyetértett annak kiemelkedő fontosságában, hogy az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás feltételeit az összes érintettnek tiszteletben kell tartania, és Johnson kiemelte a párbeszéd fontosságát a nemzetközi és a regionális biztonsági kérdésekben.

A Romániával határos Ukrajnát ismét fegyveres támadás fenyegeti. Valóban háborúzni akar Oroszország, vagy csak biztonsági garanciákat szeretne kikényszeríteni? A tárgyalások előtti pozíciók erősítése csupán a kölcsönös orosz-amerikai fenyegetések célja?
A múlt hónapban kétnapos értekezletet tartottak az angliai Liverpoolban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport külügyminiszterei. A találkozóról kiadott közös közlemény – amelyhez csatlakozott az Európai Unió is – felszólította Moszkvát az orosz–ukrán feszültség enyhítésére, a diplomáciai megoldások felkutatására. A decemberi G7-közlemény szerint Oroszországnak „nem lehetnek kétségei afelől”, hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió „masszív következményekkel” járna.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
szóljon hozzá!