
Boris Johnson hangsúlyozta: Ukrajnának biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy maga dönthessen saját sorsáról
Fotó: Facebook/Boris Johnson
Komoly aggodalmának adott hangot az Ukrajna elleni esetleges orosz invázió következményei miatt csütörtök esti telefonbeszélgetésében Boris Johnson brit miniszterelnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Johnson csütörtök este tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, akivel közölte, hogy London szövetségeseivel együtt már megkezdte a Moszkvával szembeni jelentős gazdasági szankciók előkészületeit egy ilyen orosz katonai akció esetére.
2022. január 14., 08:122022. január 14., 08:12
2022. január 27., 11:442022. január 27., 11:44
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint a brit kormányfő és a NATO-főtitkár egyetértett annak fontosságában, hogy
A Downing Street illetékesének ismertetése szerint azonban Johnson és Stoltenberg mindenekelőtt egy ilyen konfliktus emberéletekben fizetendő ára miatt nevezte súlyosan aggályosnak az ukrán határok közelében végrehajtott orosz katonai erőösszevonást. Hangsúlyozták ugyanakkor annak fontosságát is, hogy
Boris Johnson és Jens Stoltenberg szerint biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon törekedhessen a NATO-tagságra.
akinek megerősítette: Nagy-Britannia és NATO-szövetségesei elkötelezettek Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A brit miniszterelnök hangsúlyozta: Ukrajnának biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy maga dönthessen saját sorsáról.

Az Egyesült Államok őszinte, nyílt megbeszélést folytatott Oroszországgal az ukrajnai válságról – jelentette ki hétfőn este Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes a Genfben orosz kollégájával tartott tárgyalások lezárultával.
A Downing Street szóvivője szerint Johnson és Zelenszkij beszélt arról is, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak katasztrofális következményei lennének A brit kormányfő tájékoztatta az ukrán elnököt arról, hogy
Johnson és Zelenszkij egyetértett ugyanakkor annak fontosságában, hogy párbeszéddel és diplomáciával kell elérni a jelenlegi válság megoldását, és ugyanezekkel az eszközökkel kell elejét venni a további eszkalációnak – közölte a brit kormányfő szóvivője.
Johnson nemrégiben telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is, akinek szintén kifejezte a brit kormány mélységes aggályait az ukrán határok mentén észlelhető orosz katonai erőösszevonás miatt, de megerősítette azt az álláspontot is, hogy
A brit kormányfő a Putyinnal tartott megbeszélésen is hangsúlyozta, hogy London elkötelezett Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és figyelmeztette az orosz elnököt arra, hogy
A brit kormányfő és az orosz elnök ugyanakkor egyetértett annak kiemelkedő fontosságában, hogy az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás feltételeit az összes érintettnek tiszteletben kell tartania, és Johnson kiemelte a párbeszéd fontosságát a nemzetközi és a regionális biztonsági kérdésekben.

A Romániával határos Ukrajnát ismét fegyveres támadás fenyegeti. Valóban háborúzni akar Oroszország, vagy csak biztonsági garanciákat szeretne kikényszeríteni? A tárgyalások előtti pozíciók erősítése csupán a kölcsönös orosz-amerikai fenyegetések célja?
A múlt hónapban kétnapos értekezletet tartottak az angliai Liverpoolban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport külügyminiszterei. A találkozóról kiadott közös közlemény – amelyhez csatlakozott az Európai Unió is – felszólította Moszkvát az orosz–ukrán feszültség enyhítésére, a diplomáciai megoldások felkutatására. A decemberi G7-közlemény szerint Oroszországnak „nem lehetnek kétségei afelől”, hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió „masszív következményekkel” járna.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
szóljon hozzá!