Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület.
2017. szeptember 06., 11:382017. szeptember 06., 11:38
2017. szeptember 06., 12:122017. szeptember 06., 12:12
„A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el 2015 őszén.
A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozott, hogy a határozatból hiányzik a felhatalmazás, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.
Az Európai Bíróság mindenekelőtt kimondta: a megtámadott határozat elfogadása így is jogszerű volt; az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, amennyiben határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, és ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.
A bíróság emellett megállapította, hogy a tanácsi határozat a felperesek érvelésével szemben nem olyan intézkedés, amely „nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy hozzájáruljon célkitűzésének eléréséhe”", azaz Görögország és Olaszország terheinek mérsékléséhez. Mint írták, a tanácsi döntést a meghozatalának időpontjában fennálló helyzet, és nem a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások alapján kell megítélni, utóbbiak tükrében pedig nem kérdőjelezhető meg a határozat érvényessége. Ebben az összefüggésben a bíróság megjegyezte: „a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát".
Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren közzétett rövid üzenetében azt írta, hogy az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. „Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és maradéktalanul megvalósuljon a szolidaritás” – tette hozzá a görög politikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint csak az ő személyes jelenlétében képzelhető el Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója – az amerikai elnök erről azelőtt beszélt Washingtonban, hogy az Egyesült Királyságba utazott.
Lengyelországban növekszik a politikai nyomás, miután hírek szerint a szeptember 10-i orosz dróncsapás során megrongálódott házban keletkezett károkat lengyel rakéták okozhatták.
Az ENSZ egy vizsgálata első alkalommal jutott arra a következtetésre, hogy Izrael népirtást követett el a gázai palesztinok ellen, és hogy az ország vezetői népirtásra buzdítottak, amit a vizsgálat „a leghitelesebb ENSZ-megállapításnak” nevezett.
A Charlie Kirk lelövésével vádolt férfi a szobatársának küldött üzenetben bevallotta, hogy megölte a jobboldali aktivistát – állítják az ügyészek, akik hét vádpontot hoztak fel ellene.
Jóváhagyták Trump-kormány első amerikai fegyversegélycsomagjait Ukrajna számára, és hamarosan leszállíthatják, mivel Washington újra megkezdi a fegyverek szállítását Kijevbe.
Szeptember 30-tól az Egyesült Államokban feloldják a vízummentességi program korlátozásait minden magyar állampolgár előtt, így a külhoni magyar állampolgárok előtt is.
Az MI6, azaz a brit külföldi hírszerzés műve lehetett a szerdai lengyelországi dróntámadás, valamint az, hogy szombaton egy orosz drón belépett Románia légterébe – legalábbis ezt állítja egy orosz illetékes.
A bolognai fellebbviteli bíróság kedden közölt határozata szerint kiadják Németországnak az augusztusban Olaszországban őrizetbe vett Szerhij Kuznyecovot, akit az Északi Áramlat gázvezeték 2022-es felrobbantásában való részvétellel gyanúsítanak.
Donald Trump amerikai elnök kilátásba helyezte, hogy belföldi terrorszervezetté nyilvánítja az antifa mozgalmat.
Az izraeli hadsereg hétfőn késő este megkezdte a Gázaváros elleni inváziót – erősítették meg a The Jerusalem Post forrásai, miután az Izraeli Védelmi Erők (IDF) harci repülőgépekkel, tüzérséggel és drónokkal támadták Gázavárost.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!