Áthidaló megoldás. Az ukrán hadsereg pontonhidakat is lerombolt a Szejm folyó három hídja után
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Egy ukrán szabotázs- és felderítőcsoport szerdán megpróbált behatolni az oroszországi Brjanszki terület Klimovszkij körzetébe – állította Alekszandr Bogomaz kormányzó.
2024. augusztus 22., 08:322024. augusztus 22., 08:32
Korábban a nap folyamán orosz Telegram-csatornák egymásnak ellentmondó információkat terjesztettek állítólagos összecsapásokról a Brjanszki terület határának közelében. A Kreml-közeli Mash Telegram-csatorna azt állította, hogy a csoport mintegy 200 ukrán katonából állt, amit nem sikerült függetlenül megerősíteni.
A Brjanszki terület a harcok sújtotta Kurszki területtől nyugatra, az ukrajnai Csernyihivi és Szumi területtől északra, a fehérorosz határtól keletre fekszik.
Bogomaz szerint
Az orosz kormányzó azt állítja, hogy a Brjanszki területen a helyzet „stabilizálódott” és „ellenőrzés alatt áll”.
Az ukrán hadsereg nem kommentálta a jelentéseket.
Miközben Kijev kurszki területre való behatolása a harmadik hetébe lépett, Moszkva kedden bejelentette, hogy harccsoportokat állít fel Belgorod, Kurszk és Brjanszk megyékben az ukrán határ menti települések védelmére.
Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok közölte, hogy Ukrajna a hadművelet augusztus 6-i kezdete óta 28-35 kilométert haladt előre a Kurszki területen. A tábornok szerint Ukrajna 1263 négyzetkilométernyi orosz területet és 93 települést foglalt el.
A The Economist katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Szirszkij a kurszki behatolás alternatívájaként az oroszországi Brjanszki terület elleni támadást fontolgatja.
Eközben Ukrajna szerdai állítása szerint
Az ukrán különleges erők által közzétett videófelvételen látni lehetett, amint légicsapás ér több pontonhidat a Kurszki területen, ahol orosz jelentések szerint Ukrajna korábban legkevesebb három hidat lerombolt a Szejm folyón.
Az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy a kijevi erők Kurszki területi előrenyomulása során nagyobb területet foglaltak el, mint Moszkva idén Kelet-Ukrajnában.
Az ukrán csapatok augusztus 6-án törtek be orosz területre azzal a céllal, hogy csapatainak részleges átvezénylésére kényszerítsék Moszkvát az ukrajnai front több részéről, bár az orosz erők az elmúlt napokban folytatták ukrajnai előrenyomulásukat.
Roman Kosztenko, az ukrán parlament védelmi bizottságának titkára kijelentette:
„Az ellenség valóban megkezdte egyes csapatok átirányítását. (…) A fő álláspontjuk azonban az, hogy nem vonnak ki csapatokat Pokrovszk irányából” – idézte a képviselőt az Espreso TV.
Mikola Bjeljeszkov, a Stratégiai Kutatások Ukrán Nemzeti Intézete nevű kijevi agytröszt kutatója szerint
A közzétett videón látni lehetett katonai teherautók, valamint különböző létesítmények – a kísérő szöveg szerint egy térségbeli lőszerraktár és elektronikai hadviselési komplexum – elleni dróntámadásokat is.
Az ukrán fél közleménye szerint
A szövetségesek nem engedélyezték Ukrajnának, hogy hosszú hatótávolságú nyugati rakétákkal csapásokat mérjen Oroszország területére, azt viszont lehetővé tették, hogy Kijev felhasználja őket határ menti orosz területek támadására, amikor tavasszal elkezdődött az újabb orosz offenzíva Harkiv megyében.
Mindeközben Vadim Filaskin kormányzó azt közölte, hogy
A Donyecki terület települései elleni orosz tüzérségi és légitámadások mindennaposak, és rendszeresen civil áldozatokkal és sebesültekkel járnak.
„A helyzet a fronton egyre bonyolultabb, és a humanitárius helyzet is egyre bonyolultabb. Fontos, hogy mi és nyugati szövetségeseink ne feledkezzünk meg erről” – írta Filaskin a Telegram-csatornáján.
Olaf Scholz Németország további támogatásáról biztosította Ukrajnát és Moldovát
Németország további támogatásáról biztosította Ukrajnát és szomszédját, Moldovát – a német államháztartásban tervezett takarékossági intézkedésekről szóló viták ellenére – szerdán Chișinăuban Olaf Scholz német kancellár.
„Németország nem fogja elhanyagolni Ukrajna támogatását” – ígérte Scholz a Chișinăuban Maia Sandu moldovai elnökkel közös sajtóértekezletén. „Addig fogjuk támogatni Ukrajnát, amíg az szükséges, és mi leszünk az ország legnagyobb támogatója Európában” – mondta, hozzátéve, hogy csak az Egyesült Államok mint nagyhatalom tesz többet Ukrajnáért.
Ukrajna kurszki offenzívájáról Scholz visszafogottan nyilatkozott, mint ahogy arra a kérdésre is kitérően válaszolt, hogy ott az ukrán hadsereg német fegyvereket is bevethet-e. Ukrajna a legnagyobb titokban készítette elő a hadműveletet, és nem konzultált róla Németországgal – mondta.
A német kormány szorosan nyomon követi a kurszki helyzetet – tette hozzá. „Ez egy területileg és valószínűleg időben is nagyon korlátozott művelet lesz” – vélekedett, elismerve, hogy ezt nem tudhatjuk előre.
Maia Sandu kiemelte, hogy a Moldovának nyújtott német támogatás a szomszédos Ukrajnát és a térség biztonságát is erősíti. Arról is szólt, hogy Moldova nyitott a befektetésekre, és meghívta a német üzletembereket, vegyenek részt országának a megújuló energiatermelésre kiírt első versenytárgyalásán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!