Fotó: Rompres
Az olasz külügyminisztériumtiltakozott a hat szövetséges országnál anagykövetek kezdeményezése miatt. Massimo D’Alematárcavezető tiltakozólevelében „meglepetésénekés rosszallásának” adott hangot a nyíltlevél kapcsán, amely szerinte az olasz belügyekbevaló illetéktelen külső beavatkozáskéntértelmezhető egy olyan kérdésben, amelybenkizárólag az olasz kormány és az olaszparlament hivatott dönteni.
A román kormányfő általkezdeményezett vizsgálat célja, hogy kiderüljön:hogyan vált lehetségessé, hogy a nagykövethivatali felettesei tudta nélkül csatlakozott azakcióhoz. „Teljességgel szokatlan eljárás,hogy egy diplomata nyilvánosan állást foglaljonazon országgal szemben, ahová akkreditálták.Most nem az álláspontja jogosságárólvan szó, ám nagykövetként nem nyilvánosan,hanem diplomáciai úton kell az olasz vezetésseltudatnia a román kormány véleményét.Az ilyen eljárás nem része a diplomáciaigyakorlatnak” – szögezte le a kormányfő. Tãriceanuközölte, ő maga csupán a sajtóbólértesült az ügyről, és a nagykövet akülügyminisztert sem informálta előzetesenszándékáról. A miniszterelnöküzenetet küldött Prodinak, amelyben sajnálatátfejezte ki a levél közzététele kapcsánkialakult helyzet miatt. Üzenetében kormányabarátságáról biztosította olaszkollégáját.
A bukaresti Külügyminisztériumközleményben tudatta, hogy a nagykövet álláspontjamegegyezik Románia prioritásaival, és azonálláspontok szellemében született,amelyeket minden NATO-tagállam állam- éskormányfője is tolmácsolt a katonai szövetségnovemberi rigai közgyűlésén. Ekkor a résztvevőkmegállapodtak abban, hogy további erőket mozgósítanakaz afganisztáni misszió sikere érdekében,amely kulcsfontosságú prioritás a NATO számára.A tárca európai és euroatlanti ügyekértfelelős államtitkára, Adrian Vieriþa kijelentette,Colþeanu a Bukaresttől kapott utasítások szellemébenjárt el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok