
Szavazópolgárok a Románia londoni nagykövetségén kialakított szavazókörzetben az államfőválasztáson
Fotó: Románia londoni nagykövetsége
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
2025. május 17., 16:412025. május 17., 16:41
2025. május 17., 17:052025. május 17., 17:05
Az AEP adatai szerint a romániai idő szerint csütörtök esti urnanyitástól szombaton 16.40 óráig 496 861 román állampolgár szavazott a külképviseleti szavazóhelyiségekben az államfőválasztás keretében. Emellett 3139 külföldön élő román választópolgár levélben adta le a szavazatát, így a külföldön leadott voksok száma elérte az 500 ezret.
Az adatok valós időben követhetők a prezenta.roaep.ro oldalon. A román államfőválasztás május 4-ei első fordulójában szombaton 15 óráig 223 320-an szavaztak külföldön. Az első fordulóban összesen 973 129 román állampolgár adta le voksát külföldön (a három nap során, ebből 4 106 levélszavazat volt), megtörténhet, hogy a második fordulóban a diaszpórában leadott szavazatok száma ennek a kétszerese lesz.
Sokan lefotózzák, majd közzéteszik lepecsételt szavazólapjukat
Szombaton 13 óráig a külföldi szavazással kapcsolatos több rendellenességről érkezett bejelentés az Export Forum szervezethez a választópolgároktól és a megfigyelőktől. Az eddigi bejelentések nagy része lepecsételt szavazólapokról készített fotók közzétételére (több mint 100 bejelentés) és a szavazóhelyiségekben tapasztalt szervezési problémákra vonatkozott. „Egy kivételével a Vot Corect megfigyelői jónak vagy nagyon jónak értékelték a szavazás menetét. Aggodalomra ad okot azonban, hogy a megfigyelt szavazóhelyiségek közül hatban – Liege 1, Issy-les-Moulineaux, Agros, Heilbronn, Graz 2 és Bonn 2 – feszült légkörben zajlott a voksolás” – fogalmaztak. A választási részvételt monitorozó és az illegális szavazást megelőző informatikai rendszer (SIMPV) mindenhol jól működött – derül ki a tájékoztatásból.
Külföldön 965 szavazókörzetet alakítottak ki a hatóságok. Ezekben a választások napján külföldön tartózkodó román állampolgárok szavazhatnak, függetlenül attól, hogy külföldre szól-e a lakhelyük vagy sem. Külföldön május 16-án, valamint május 17-én, szombaton helyi idő szerint 7 és 21 óra között tartanak nyitva a szavazóhelyiségek. Május 18-án, vasárnap helyi idő szerint 7 és romániai idő szerint 21 óra között lehet majd szavazni.

A romániai államelnök-választás első fordulója előtt a Krónika volt az egyetlen romániai magyar lap, amely interjút készített Nicușor Dannal.

Nem túlzás kijelenteni: sorsdöntő választásra várják a romániai választópolgárokat a megismételt államfőválasztás második fordulójában vasárnap.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt kaphatta a legtöbb szavazatot a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott választásokon az exit poll-felmérések szerint.
A Financial Times vasárnap ismertetett friss felmérése szerint rekordmélységbe süllyedt Donald Trump amerikai elnök támogatottsága.
A nyugati országok vádja, miszerint Moszkva részese volt a lipcsei drónincidensnek, fő vonalakban egy igazi háború kezdetét jelenti – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Egy amerikai háborús szimuláció Oroszország Moldovai Köztársaság és Románia elleni 2028-as támadását modellezte. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogyan reagáljon az Egyesült Államok. Washingtoni elemző szerint Amerika „tétova választ” adna.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
szóljon hozzá!