A washingtoni Capitolium (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay
Az, hogy a Pentagon a Krím ellen amerikai rakétavetőkkel végrehajtandó támadás lehetőségéről beszél, megerősíti az Egyesült Államok szerepvállalását Oroszország és Ukrajna konfliktusában – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.
2022. október 05., 17:202022. október 05., 17:20
Joe Biden amerikai elnök kedden bejelentette, hogy 625 millió dollár értékű új amerikai katonai segélycsomagot biztosít Ukrajnának, amely négy HIMARS rakétasorozatvető komplexumot, 32 tüzérségi löveget és 200 páncélozott járművet tartalmaz. Laura Cooper, az amerikai védelmi minisztérium Oroszországért, Ukrajnáért és Eurázsiáért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy az Ukrajnának szállított HIMARS rendszerek GMLRS irányított rakétái képesek elérni a harctéren lévő célok túlnyomó többségét és az Ukrajnától Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krímet is.
– mondta Peszkov, arra a kérdésre válaszolva, hogy a Kreml miként értékeli a Pentagon részéről elhangzott kijelentést a Krím elleni csapások lehetőségéről.
A szóvivő fogadkozott, hogy Oroszország vissza fog foglalni „olyan területeket” a Donyec-medencében, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében, amelyeket az ukrán hadsereg az elmúlt hetek sikeres offenzívájával vett ellenőrzése alá. Megismételte, hogy a határokkal kapcsolatban konzultációt folytatnak majd a helyi lakossággal.
Elvetette azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök arra készül, hogy szerdán a nemzethez fordul és bejelenti a „különleges hadművelet” átminősítését.
Az Északi Áramlat csővezetékek megrongálásával kapcsolatban aggasztónak nevezte azokat a dán és svéd kijelentéseket, amelyek szerint Oroszországot kizárják a történtek vizsgálatából.
„Úgy gondoljuk, hogy Oroszországnak mindenképpen részt kell vennie a sérült terület és a történtek kivizsgálásában” – mondta Peszkov.
Az Egyesült Államok újabb, Oroszország számára költséges büntetőintézkedésekről döntött, válaszul Oroszország kísérletére, hogy Ukrajna több régióját is annektálja – közölte az amerikai külügyminiszter pénteken.
Nagyobb hatótávolságú fegyverrendszerek Ukrajnába szállításával az Egyesült Államok a konfliktus részesévé válik – figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!