KMKF: Kövér László szerint létérdek a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítása

Az Országgyűlés elnöke egyre súlyosbodó, de múlt századi kihívásként beszélt a demográfiai robbanásról vagy hanyatlásról, a globális felmelegedésről, az illegális migrációról, a nemzetközi terrorizmusról. Kövér László azt mondta, az államok és a multinacionális vállalatok küzdelmének tétje világszerte az országok pénzügyi, gazdasági, természeti és emberi erőforrásai feletti rendelkezési jog megtartása, illetve megszerzése. A házelnök szerint

Kövér László kijelentette: a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítása, nemzetközi kodifikációja és érvényesítése hatékony önvédelmi fegyvert adhat a nemzeti államok kezébe a magánhatalmakkal szemben.

Szerinte ha a nemzeti önazonosság elenyészik, akkor a nemzeti elven szerveződött Európában megszűnik legfontosabb államalkotó és államfenntartó tényező, a nemzet. Úgy fogalmazott: minden európai állam elveszítheti az őt fenntartó közösséget, elveszítheti történelmi létjogosultságát, kénytelen lehet átadni helyét a magánhatalmaknak és felolvadni „az Európai Egyesült Államok fedőnevet viselő magánhatalmi képződményben”.

hanem általában szolgálja és erősíti az államok mint közhatalmak érdekeit is – jelentette ki. Kövér László ezen szemléleti alapból javasolta megkísérelni újratárgyalni a magyar nemzeti kisebbségi közösségek jogvédelmének ügyét Európában. Ezen a politikai alapon kell megújítani az államok közötti együttműködést, különös tekintettel Közép-Európára és a Kárpát-medencében szomszédos nemzeti államokra, amelyeknek csak egymásra támaszkodva van esélyük ellenállni a magánhatalmak fokozódó nyomásának – szorgalmazta. Emlékeztetett:

A minden embernek az anyanyelvéhez, a nemzeti kultúrájához és a szülőföldje otthonosságához való jogának biztosítását hasonlóan újszerű és időszerű kezdeményezésnek tartotta, mint a chilei parlament idén szeptemberben elfogadott alkotmánymódosítását az emberi identitás neurológiai védelméről.

Elmondta, idáig az emberi agyműködését alapvetően csak ideológiai módszerekkel, azaz a koponyán kívülről lehetett befolyásolni, mostanra azonban egy olyan korszak küszöbére érkezett az emberiség, amikor az agykutatás és a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy az emberi agy és gondolkodás működése neurotechnológiai eszközökkel, koponyán belülről is mások által befolyásolható, módosítható és irányítható legyen.

Kövér László szükségesnek nevezte, hogy a neurotechnológia területén új etikai szabályokat, új nemzetközi jogi egyezményeket, új emberi jogi fogalmakat alkossanak, „hogy az emberiség ne rabjává, hanem haszonélvezőjévé váljon a technológiai fejlődésnek”.

Javasolta azt is, hogy a KMKF legyen szervezője és házigazdája egy olyan nemzetközi emberi jogi konferenciának, amely a jövő évi választások és a megfelelő előkészítés után áttekinti az ember biológiai integritása és nemzeti identitása védelmének 21. századi követelményeit, és ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetközi szervezeteknek a legújabb generációs emberi jogok bővítésére.

„Ezeknek a politikusoknak nagyobb önbizalmat és több komolyságot kívánunk, mert nyilvánvaló, hogy a magyar nemzeti össztermék kevesebb mint fél százaléka egyetlen szomszédos országra sem jelent semmiféle veszélyt” – mondta.

Hozzátette: minden magyar állami támogatás tiszta és átlátható nyereség a szomszédos államoknak is, mert hozzájárul az adott ország gazdasági megtartó erejének növeléséhez, a munkaerő elvándorlásának csökkenéséhez, az általános életkörülmények javításához.

a nemzetpolitikában a folytonosság biztosítását, a kedvezményes honosítás folytatását, az állampolgársági jogon megszerzett szavazati jog fenntartását, a nemzeti összetartozás érzésének további társadalmi erősítését, valamint – a magyar gazdaság eredményeinek függvényében – a nemzetpolitika pénzügyi fedezetének további fokozatos növelését tartja. Kitért arra, hogy a KMKF – a több mint 12 millió Kárpát-medencei magyar legitim és reprezentatív nemzetpolitikai konzultatív testülete – a koronavírus-járvány miatt egyéves kényszerszünet után ült össze.

Varga Judit igazságügyi miniszter előadásában kiemelte: Magyarország számára fontos a jószomszédi viszony, amelyet a határon túli magyar őshonos kisebbségek helyzete határoz meg. Az anyanyelvi, kulturális, gazdasági, szociális és oktatási tevékenység erősítése mellett

„Mindezt azonban nem ellenséges szándékkal, nem más országok kárára, hanem az európai alapelvek tiszteletben tartásával és a következetes képviseletével tesszük” – mondta Varga Judit. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a történelmileg kialakult és nemzeti keretek között létező politikai közösségeket meg kell védeni és meg kell erősíteni.