2008. június 13., 00:002008. június 13., 00:00
és felvetette, hogy Joachim Rücker, az UNMIK vezetője távozzon posztjáról. Moszkvát aggasztja, hogy Rücker a hírek szerint lépéseket tesz a misszió tevékenységének szűkítésére, és nem lenne Oroszország ellenére, ha leváltanák. Andrej Nyesztyerenko, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön rámutatott: „Nyilvánvaló, hogy az UNMIK-missziót érintő bármiféle lépés vagy a koszovói nemzetközi jelenlét átalakítása csakis az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése alapján lehetséges. Információink szerint Rücker semmiféle utasítást nem kapott.”
Az UNMIK irányítja a balkáni országot azóta, hogy lezárult az 1998–99-es konfliktus Szlobodan Milosevics egykori szerb elnök tekintélyuralmi rendszere és a koszovói albán szakadárok között. Azt követően azonban, hogy februárban Koszovó levált Szerbiáról, az Európai Unió elindította EULEX elnevezésű misszióját, koszovói rendőri-igazságügyi küldetését. Az eredeti tervek szerint a koszovói alkotmány hatálybalépésével egy időben az uniós jogérvényesítők átvették volna a nemzetközi felügyeletet. Az EULEX-misszió kiterjesztése Koszovó egész területére azonban megakadt 300 európai uniós szakértő helyszínre küldése után. Oroszország és Szerbia határozottan ellenzi, hogy Koszovó irányítása az ENSZ-től átkerüljön az EU hatáskörébe. Thaci csütörtöki sajtónyilatkozata szerint június 15-étől a koszovói intézmények az alkotmánnyal összhangban működnek majd. Elvben a koszovói alkotmány hatálybalépését követően az ENSZ az UNMIK jogkörének nagy részét a pristinai kormányra ruházza át. Időközben a NATO-országok védelmi miniszterei megállapodtak abban, hogy segítséget nyújtanak a csupán könnyűfegyverekkel ellátott, 2500 fős Koszovói Biztonsági Erő létrehozásához, és részt vesznek annak kiképzésében. A egységek polgári felügyelet alatt állnak majd.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok