2007. május 14., 00:002007. május 14., 00:00
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország él vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában. „Egy ilyen forgatókönyv egyre valószínűbbé válik – mondta Csurkin a Vesztyi 24 orosz hírtelevíziónak nyilatkozva. – Megpróbálunk diplomáciai megoldást találni, de úgy nem tudunk ilyen megoldást találni, hogy elfogadjuk azoknak az országoknak az álláspontját, amelyekkel mélyen nem értünk egyet” – hangoztatta. A BT elé pénteken beterjesztett dokumentum „jóváhagyja” a Martti Ahtisaari ENSZ-közvetítő által Koszovó jövőbeli jogállásáról kidolgozott ajánlásokat, amelyek a tartománynak nemzetközi – polgári és katonai – ellenőrzés alatt megvalósuló függetlenséget javasolnak. Megerősíti továbbá „a BT-nek egy többnemzetiségű és demokratikus, a térség stabilitását erősítő Koszovó melletti elkötelezettségét”. A javaslat előirányozza az Európai Unió képviseletében nemzetközi polgári képviselő kinevezését. A nemzetközi katonai ellenőrzést a NATO végezné a határozat elfogadása utáni 120. naptól kezdődően. A szöveg kitér a különleges körülményekre, amelyek rendkívülivé teszik Koszovó esetét, nevezetesen a „volt Jugoszláviából történt erőszakos és nem megegyezéses kiválásának történelmi hátterét.” Emlékeztet a „Koszovóban 1999-ig elkövetett tömeges erőszakra és megtorlásokra” és arra, hogy a szerbiai tartomány azóta „nemzetközi közigazgatás alatt áll”.
Diplomaták szerint ezek a kitételek arra hivatottak, hogy enyhítsék egyes országok aggodalmát, amelyek szerint a 90 százalékban albán nemzetiségűek lakta Koszovó státusának ily módon történő rendezése precedenst teremtene függetlenségre törekvő más tartományok számára.
Oroszország, amely Szerbiával együtt ellenzi az Ahtisaari-tervet, már korábban közölte, hogy a szerbek és a koszovóiak közötti közvetlen státustárgyalások folytatása mellett van. Korábban azt is kilátásba helyezte, hogy megvétózza az Ahtisaari-tervet. Szombaton az orosz külügyi szóvivő ismét megerősítette, hogy bármilyen egyezség csak a két fél, a szerbek és a koszovói albánok között létrejött megállapodás alapján lehetséges. Több diplomata szerint egyébként a BT-tagok többsége támogatja az Ahtisaari-tervet. A témához a hétvégén Zágrábban tartózkodó Cãlin Popescu-Tãriceanu román kormányfő is hozzászólt. A miniszterelnök szerint Románia nem akarja, hogy a Koszovó státusának rendezésére született megoldást precedensértékűnek tekintsék, és azt sem, hogy ezáltal mód nyíljék a kollektív jogok követelésére.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.