2007. május 14., 00:002007. május 14., 00:00
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország él vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában. „Egy ilyen forgatókönyv egyre valószínűbbé válik – mondta Csurkin a Vesztyi 24 orosz hírtelevíziónak nyilatkozva. – Megpróbálunk diplomáciai megoldást találni, de úgy nem tudunk ilyen megoldást találni, hogy elfogadjuk azoknak az országoknak az álláspontját, amelyekkel mélyen nem értünk egyet” – hangoztatta. A BT elé pénteken beterjesztett dokumentum „jóváhagyja” a Martti Ahtisaari ENSZ-közvetítő által Koszovó jövőbeli jogállásáról kidolgozott ajánlásokat, amelyek a tartománynak nemzetközi – polgári és katonai – ellenőrzés alatt megvalósuló függetlenséget javasolnak. Megerősíti továbbá „a BT-nek egy többnemzetiségű és demokratikus, a térség stabilitását erősítő Koszovó melletti elkötelezettségét”. A javaslat előirányozza az Európai Unió képviseletében nemzetközi polgári képviselő kinevezését. A nemzetközi katonai ellenőrzést a NATO végezné a határozat elfogadása utáni 120. naptól kezdődően. A szöveg kitér a különleges körülményekre, amelyek rendkívülivé teszik Koszovó esetét, nevezetesen a „volt Jugoszláviából történt erőszakos és nem megegyezéses kiválásának történelmi hátterét.” Emlékeztet a „Koszovóban 1999-ig elkövetett tömeges erőszakra és megtorlásokra” és arra, hogy a szerbiai tartomány azóta „nemzetközi közigazgatás alatt áll”.
Diplomaták szerint ezek a kitételek arra hivatottak, hogy enyhítsék egyes országok aggodalmát, amelyek szerint a 90 százalékban albán nemzetiségűek lakta Koszovó státusának ily módon történő rendezése precedenst teremtene függetlenségre törekvő más tartományok számára.
Oroszország, amely Szerbiával együtt ellenzi az Ahtisaari-tervet, már korábban közölte, hogy a szerbek és a koszovóiak közötti közvetlen státustárgyalások folytatása mellett van. Korábban azt is kilátásba helyezte, hogy megvétózza az Ahtisaari-tervet. Szombaton az orosz külügyi szóvivő ismét megerősítette, hogy bármilyen egyezség csak a két fél, a szerbek és a koszovói albánok között létrejött megállapodás alapján lehetséges. Több diplomata szerint egyébként a BT-tagok többsége támogatja az Ahtisaari-tervet. A témához a hétvégén Zágrábban tartózkodó Cãlin Popescu-Tãriceanu román kormányfő is hozzászólt. A miniszterelnök szerint Románia nem akarja, hogy a Koszovó státusának rendezésére született megoldást precedensértékűnek tekintsék, és azt sem, hogy ezáltal mód nyíljék a kollektív jogok követelésére.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok