2007. május 14., 00:002007. május 14., 00:00
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország él vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában. „Egy ilyen forgatókönyv egyre valószínűbbé válik – mondta Csurkin a Vesztyi 24 orosz hírtelevíziónak nyilatkozva. – Megpróbálunk diplomáciai megoldást találni, de úgy nem tudunk ilyen megoldást találni, hogy elfogadjuk azoknak az országoknak az álláspontját, amelyekkel mélyen nem értünk egyet” – hangoztatta. A BT elé pénteken beterjesztett dokumentum „jóváhagyja” a Martti Ahtisaari ENSZ-közvetítő által Koszovó jövőbeli jogállásáról kidolgozott ajánlásokat, amelyek a tartománynak nemzetközi – polgári és katonai – ellenőrzés alatt megvalósuló függetlenséget javasolnak. Megerősíti továbbá „a BT-nek egy többnemzetiségű és demokratikus, a térség stabilitását erősítő Koszovó melletti elkötelezettségét”. A javaslat előirányozza az Európai Unió képviseletében nemzetközi polgári képviselő kinevezését. A nemzetközi katonai ellenőrzést a NATO végezné a határozat elfogadása utáni 120. naptól kezdődően. A szöveg kitér a különleges körülményekre, amelyek rendkívülivé teszik Koszovó esetét, nevezetesen a „volt Jugoszláviából történt erőszakos és nem megegyezéses kiválásának történelmi hátterét.” Emlékeztet a „Koszovóban 1999-ig elkövetett tömeges erőszakra és megtorlásokra” és arra, hogy a szerbiai tartomány azóta „nemzetközi közigazgatás alatt áll”.
Diplomaták szerint ezek a kitételek arra hivatottak, hogy enyhítsék egyes országok aggodalmát, amelyek szerint a 90 százalékban albán nemzetiségűek lakta Koszovó státusának ily módon történő rendezése precedenst teremtene függetlenségre törekvő más tartományok számára.
Oroszország, amely Szerbiával együtt ellenzi az Ahtisaari-tervet, már korábban közölte, hogy a szerbek és a koszovóiak közötti közvetlen státustárgyalások folytatása mellett van. Korábban azt is kilátásba helyezte, hogy megvétózza az Ahtisaari-tervet. Szombaton az orosz külügyi szóvivő ismét megerősítette, hogy bármilyen egyezség csak a két fél, a szerbek és a koszovói albánok között létrejött megállapodás alapján lehetséges. Több diplomata szerint egyébként a BT-tagok többsége támogatja az Ahtisaari-tervet. A témához a hétvégén Zágrábban tartózkodó Cãlin Popescu-Tãriceanu román kormányfő is hozzászólt. A miniszterelnök szerint Románia nem akarja, hogy a Koszovó státusának rendezésére született megoldást precedensértékűnek tekintsék, és azt sem, hogy ezáltal mód nyíljék a kollektív jogok követelésére.
Hírösszefoglaló
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.