2007. május 14., 00:002007. május 14., 00:00
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország él vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában. „Egy ilyen forgatókönyv egyre valószínűbbé válik – mondta Csurkin a Vesztyi 24 orosz hírtelevíziónak nyilatkozva. – Megpróbálunk diplomáciai megoldást találni, de úgy nem tudunk ilyen megoldást találni, hogy elfogadjuk azoknak az országoknak az álláspontját, amelyekkel mélyen nem értünk egyet” – hangoztatta. A BT elé pénteken beterjesztett dokumentum „jóváhagyja” a Martti Ahtisaari ENSZ-közvetítő által Koszovó jövőbeli jogállásáról kidolgozott ajánlásokat, amelyek a tartománynak nemzetközi – polgári és katonai – ellenőrzés alatt megvalósuló függetlenséget javasolnak. Megerősíti továbbá „a BT-nek egy többnemzetiségű és demokratikus, a térség stabilitását erősítő Koszovó melletti elkötelezettségét”. A javaslat előirányozza az Európai Unió képviseletében nemzetközi polgári képviselő kinevezését. A nemzetközi katonai ellenőrzést a NATO végezné a határozat elfogadása utáni 120. naptól kezdődően. A szöveg kitér a különleges körülményekre, amelyek rendkívülivé teszik Koszovó esetét, nevezetesen a „volt Jugoszláviából történt erőszakos és nem megegyezéses kiválásának történelmi hátterét.” Emlékeztet a „Koszovóban 1999-ig elkövetett tömeges erőszakra és megtorlásokra” és arra, hogy a szerbiai tartomány azóta „nemzetközi közigazgatás alatt áll”.
Diplomaták szerint ezek a kitételek arra hivatottak, hogy enyhítsék egyes országok aggodalmát, amelyek szerint a 90 százalékban albán nemzetiségűek lakta Koszovó státusának ily módon történő rendezése precedenst teremtene függetlenségre törekvő más tartományok számára.
Oroszország, amely Szerbiával együtt ellenzi az Ahtisaari-tervet, már korábban közölte, hogy a szerbek és a koszovóiak közötti közvetlen státustárgyalások folytatása mellett van. Korábban azt is kilátásba helyezte, hogy megvétózza az Ahtisaari-tervet. Szombaton az orosz külügyi szóvivő ismét megerősítette, hogy bármilyen egyezség csak a két fél, a szerbek és a koszovói albánok között létrejött megállapodás alapján lehetséges. Több diplomata szerint egyébként a BT-tagok többsége támogatja az Ahtisaari-tervet. A témához a hétvégén Zágrábban tartózkodó Cãlin Popescu-Tãriceanu román kormányfő is hozzászólt. A miniszterelnök szerint Románia nem akarja, hogy a Koszovó státusának rendezésére született megoldást precedensértékűnek tekintsék, és azt sem, hogy ezáltal mód nyíljék a kollektív jogok követelésére.
Hírösszefoglaló
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.