Románia eddigi elutasító álláspontjának felülvizsgálatára, Koszovó független államként való elismerésének lehetőségére utaló kijelentést tett albániai látogatása során Victor Ponta miniszterelnök – közölték csütörtökön a román lapok.
2015. május 28., 16:042015. május 28., 16:04
Az Evenimentul Zilei a pristinai Epoka e Re című lap beszámolója alapján idézte Pontát, aki állítólag a Koszovó és Szerbia közötti párbeszéd előrelépéseire hivatkozva utalt arra, hogy a Koszovóval kapcsolatos román álláspont is változhat.
„Románia 2008-ban úgy döntött, hogy nem ismeri el Koszovót. Ennek ellenére azóta sok minden változott. Változtak a kormányok, és nem kizárt, hogy új döntés születik Koszovó elismerésével kapcsolatban” – mondta albániai látogatásán kedden Victor Ponta román államfő.
A tiranai regionális csúcstalálkozón elhangzott kijelentésről a România Liberă című lap azzal a megjegyzéssel számolt be, hogy Ponta ezzel az állásfoglalással megelőzte az államfőt egy fontos diplomáciai kérdésben, holott a román alkotmány szerint az ország külpolitikáját a köztársasági elnök irányítja.
Románia egyike annak az öt uniós országnak, amely – az Európai Parlament 2013-ban megszavazott felszólítása ellenére – nem ismerte el a korábbi szerbiai tartomány függetlenségét.
A függetlenségét 2008 februárjában kikiáltó Koszovó döntését követően a román parlament szinte azonnal határozatot fogadott el arról, hogy nem ismeri el Koszovót önálló államként. A dokumentumot csak az RMDSZ törvényhozói nem szavazták meg, hangos nemtetszést váltva ki a román honatyák részéről. Bukarest nemzetbiztonsági kockázatként tekintett az új balkáni állam nemzetközi elismerésére, attól tartva, hogy az radikalizálhatja az erdélyi magyarságot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!