
Fotó: Árvai Károly/MTI
A megkérdezettek többsége szerint lesz koronavírus elleni védőoltás legkorábban egy év múlva, amit Magyarország lakossága 55 százaléka nagy valószínűséggel beadatná magának – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból, amelynek az eredményeit kedden közölték az MTI-vel.
2020. augusztus 11., 13:162020. augusztus 11., 13:16
2020. augusztus 11., 13:202020. augusztus 11., 13:20
A magyaroknak mindössze harmada (32 százaléka) gondolja, hogy egy évnél is korábban elérhető lesz mindenki számára a koronavírus elleni vakcina az országban. 50 százalék szerint egy év múlva, 16 százalék szerint pedig két év múlva vagy később lesz védőoltás. A megkérdezetteknek mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy nem lesz vakcina egyáltalán – olvasható a közleményben. Az AIPM országos kutatása azt is felmérte, hogy milyen gyakran kapnak az emberek nem kötelező védőoltásokat, és melyek a leggyakoribbak ezek közül.
Kimagaslóan a leggyakoribb az influenza elleni (29 százalék), amelyet a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni (9 százalék) és a járványos agyhártyagyulladás elleni (4 százalék) védőoltás követ a listán. Azok körében, akik élnek a nem kötelező védőoltásokkal, legjellemzőbb az éves gyakoriság (44 százalék), és csak 5 százalék jelezte az évente többszöri alkalmazást.
Az emberek harmada (33 százalék) öt évnél is ritkábban, 12 százaléka kétévente, 7 százaléka pedig ötévente adat be magának nem kötelezően előírt vakcinát – áll a közleményben.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
szóljon hozzá!