Fotó: Kínai külügyminisztérium
Az orosz elnök úgy látja, hogy sohasem állt még ilyen magas szinten Moszkva és Peking kapcsolata, a kínai államfő szerint pedig hivatali partnerével sikerült új fejezetet nyitnia a kétoldalú viszonyban – Vlagyimir Putyintól hétfőn a Zsenmin Zsipao kínai pártlapban, Hszi Csin-pingtől pedig a Rosszijszkaja Gazeta kormányzati újságban jelent meg cikk a hétfőn kezdődő legfelsőbb szintű moszkvai orosz-kínai tárgyalások alkalmából.
2023. március 20., 10:292023. március 20., 10:29
A TASZSZ hírügynökség által ismertetett két írás szerint Putyin régi jó barátjának nevezte az Oroszországba három napos állami látogatásra érkező Hszit, akivel „a legmelegebb kapcsolatok” alakultak ki. A kínai vezető szerint a felek az „örök barátság és kölcsönösen előnyös együttműködés” koncepcióját követik. Szavai alapján a világjárvány idején egymásnak nyújtott támogatás „újabb bizonyítéka volt annak, hogy bajban ismerszik meg a barát”.
A két elnök pozitív utalásokat tett kettőjük korábbi több mint negyven személyes találkozójára, amelyek Hszi szerint „megadják az alaphangot a kétoldalú kapcsolatok fenntartható fejlődéséhez”.
„A minőségüket tekintve (a kapcsolatok) túltesznek a hidegháború korának politikai-katonai szövetségein, nincs bennük vezető és vezetett, nincsenek megkötések vagy tiltott témák” – hangsúlyozta az orosz elnök, hozzátéve, a viszony szerinte a globális stabilitás sarokkövét, „a nemzetközi ügyek pozitív napirendjének biztosítékát” jelenti.
A felek kitértek a mindkét ország számára prioritást jelentő kereskedelem és a gazdasági partnerség témájára, amelynek keretében a kétoldalú forgalom idén meghaladja majd a 200 milliárd dollárt. Putyin rámutatott, hogy növekszik a nemzeti fizetőeszközökben való elszámolás részesedése, ami által, mint fogalmazott, „a kapcsolatok egyre szuverénebbé válnak”. Az „évszázad üzletének” nevezte a Szibéria Ereje gázvezetéket, megjegyezve, hogy Moszkva és Peking „néhány hegemóniára és megosztottságra törekvő országgal ellentétben szó szerint és átvitt értelemben is hidakat épít”.
Hszi hangsúlyozta, hogy a két ország szilárdan kiáll a nemzetközi jogon alapuló világrend mellett, „hatékony lépésekkel megvalósítva a valódi multipolaritást, és kiáll az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakításáért”. A kínai vezető szerint a többpólusú világrend, a gazdasági globalizáció és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódása visszafordíthatatlan tendencia:
Moszkva és Peking – Putyin értelmezésében –, a hasonlóképpen gondolkodókkal együtt egy igazságos világrendet támogat, amely a nemzetközi jogon, nem pedig az úgynevezett „aranymilliárd” elvein alapul. Hozzátette, hogy Moszkva és Peking méltányos és nyitott regionális és globális biztonsági rendszer létrehozásán dolgozik. Bírálta a „kollektív Nyugatot”, amiért „egyre kétségbeesettebben ragaszkodik archaikus normákhoz, megfoghatatlan dominanciájához”.
Hangot adott véleményének, mely szerint a békefolyamat jövője kizárólag a geopolitikai realitásokat számításba vevő, komoly tárgyalásokra való készségtől függ. Megköszönte Kínának, hogy „kiegyensúlyozottan viszonyul az Ukrajnában zajló eseményekhez, megérti azok hátterét és valódi okait”, és üdvözölte Peking nyitottságát arra, hogy „konstruktív szerepet vállaljon a rendezésben”.
Hszi megismételte Kína Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, és emlékeztetett a Peking által javasolt béketervre, amely – mint állította –„tükrözi a világközösség egységes álláspontját az ukrán válság leküzdéséről”.
A moszkvai tárgyalásokra vonatkozó várakozásokkal kapcsolatban Putyin közölte, hogy Oroszország nagy reményeket fűz a látogatásához, amely szerint lendületet ad a kétoldalú együttműködés egész komplexumának. Hszi a barátság, az együttműködés és a béke megerősítését nevezte meg célként.
„Kész vagyok Vlagyimir Putyin elnökkel együtt új terveket és intézkedéseket felvázolni, hogy új távlatokat nyissunk az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kínai-orosz kapcsolatai számára” – közölte a kínai vezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!