
Fotó: Kínai külügyminisztérium
Az orosz elnök úgy látja, hogy sohasem állt még ilyen magas szinten Moszkva és Peking kapcsolata, a kínai államfő szerint pedig hivatali partnerével sikerült új fejezetet nyitnia a kétoldalú viszonyban – Vlagyimir Putyintól hétfőn a Zsenmin Zsipao kínai pártlapban, Hszi Csin-pingtől pedig a Rosszijszkaja Gazeta kormányzati újságban jelent meg cikk a hétfőn kezdődő legfelsőbb szintű moszkvai orosz-kínai tárgyalások alkalmából.
2023. március 20., 10:292023. március 20., 10:29
A TASZSZ hírügynökség által ismertetett két írás szerint Putyin régi jó barátjának nevezte az Oroszországba három napos állami látogatásra érkező Hszit, akivel „a legmelegebb kapcsolatok” alakultak ki. A kínai vezető szerint a felek az „örök barátság és kölcsönösen előnyös együttműködés” koncepcióját követik. Szavai alapján a világjárvány idején egymásnak nyújtott támogatás „újabb bizonyítéka volt annak, hogy bajban ismerszik meg a barát”.
A két elnök pozitív utalásokat tett kettőjük korábbi több mint negyven személyes találkozójára, amelyek Hszi szerint „megadják az alaphangot a kétoldalú kapcsolatok fenntartható fejlődéséhez”.
„A minőségüket tekintve (a kapcsolatok) túltesznek a hidegháború korának politikai-katonai szövetségein, nincs bennük vezető és vezetett, nincsenek megkötések vagy tiltott témák” – hangsúlyozta az orosz elnök, hozzátéve, a viszony szerinte a globális stabilitás sarokkövét, „a nemzetközi ügyek pozitív napirendjének biztosítékát” jelenti.
A felek kitértek a mindkét ország számára prioritást jelentő kereskedelem és a gazdasági partnerség témájára, amelynek keretében a kétoldalú forgalom idén meghaladja majd a 200 milliárd dollárt. Putyin rámutatott, hogy növekszik a nemzeti fizetőeszközökben való elszámolás részesedése, ami által, mint fogalmazott, „a kapcsolatok egyre szuverénebbé válnak”. Az „évszázad üzletének” nevezte a Szibéria Ereje gázvezetéket, megjegyezve, hogy Moszkva és Peking „néhány hegemóniára és megosztottságra törekvő országgal ellentétben szó szerint és átvitt értelemben is hidakat épít”.
Hszi hangsúlyozta, hogy a két ország szilárdan kiáll a nemzetközi jogon alapuló világrend mellett, „hatékony lépésekkel megvalósítva a valódi multipolaritást, és kiáll az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakításáért”. A kínai vezető szerint a többpólusú világrend, a gazdasági globalizáció és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódása visszafordíthatatlan tendencia:
Moszkva és Peking – Putyin értelmezésében –, a hasonlóképpen gondolkodókkal együtt egy igazságos világrendet támogat, amely a nemzetközi jogon, nem pedig az úgynevezett „aranymilliárd” elvein alapul. Hozzátette, hogy Moszkva és Peking méltányos és nyitott regionális és globális biztonsági rendszer létrehozásán dolgozik. Bírálta a „kollektív Nyugatot”, amiért „egyre kétségbeesettebben ragaszkodik archaikus normákhoz, megfoghatatlan dominanciájához”.
Hangot adott véleményének, mely szerint a békefolyamat jövője kizárólag a geopolitikai realitásokat számításba vevő, komoly tárgyalásokra való készségtől függ. Megköszönte Kínának, hogy „kiegyensúlyozottan viszonyul az Ukrajnában zajló eseményekhez, megérti azok hátterét és valódi okait”, és üdvözölte Peking nyitottságát arra, hogy „konstruktív szerepet vállaljon a rendezésben”.
Hszi megismételte Kína Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, és emlékeztetett a Peking által javasolt béketervre, amely – mint állította –„tükrözi a világközösség egységes álláspontját az ukrán válság leküzdéséről”.
A moszkvai tárgyalásokra vonatkozó várakozásokkal kapcsolatban Putyin közölte, hogy Oroszország nagy reményeket fűz a látogatásához, amely szerint lendületet ad a kétoldalú együttműködés egész komplexumának. Hszi a barátság, az együttműködés és a béke megerősítését nevezte meg célként.
„Kész vagyok Vlagyimir Putyin elnökkel együtt új terveket és intézkedéseket felvázolni, hogy új távlatokat nyissunk az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kínai-orosz kapcsolatai számára” – közölte a kínai vezető.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
szóljon hozzá!