2007. október 31., 00:002007. október 31., 00:00
Az összecsapásokban 18 rendõr is megsebesült. A berlini rendõrség szerint a török támadók elsõsorban a hírhedt „Szürke Farkasok\" nevû szélsõjobboldali török szervezettel szimpatizálók voltak. A támadások, illetve erõszakos cselekmények nyomán egyre erõteljesebb az a követelés, hogy az alkotmányvédelmi hatóság (a belsõ titkosszolgálat) az eddiginél erõteljesebben figyelje a különbözõ török csoportokat, és szükség esetén éljen a kiutasítás eszközével is. A hatóságok tartanak attól, hogy az összecsapások tovább folytatódnak, ezért a leginkább érintett berlini negyedekben megerõsítették a biztonsági intézkedéseket. Az elmúlt napok öszszetûzései nem az elsõ ilyen jellegû összecsapások voltak németországi török, illetve kurd közösségek között. Hivatalos becslések szerint az országban élõ kurdok száma mintegy 500 ezer körül mozog, ugyanakkor különbözõ kurd szervezetek ugyanezt az adatot mintegy 700 ezerre becsülik. Túlnyomó többségük Iránból, Észak-Irakból és Szíriából érkezett. Ezzel szemben – ugyancsak a hivatalos statisztika szerint – a török bevándorlók száma megközelíti a 2,5 milliót. A német hatóságok szerint a Németországban letelepedett kurdok közül meghaladja a 10 ezret azoknak a száma, akik a Kurdisztáni Munkáspárt tagjának vallják magukat. Recep Tayyip Erdogan török kormányfõ arról beszélt tegnap a török parlamentben, hogy milyen álláspontot akar képviselni George Bush amerikai elnök elõtt a Fehér Házban kettejük november 5-én esedékes tárgyalásán. Erdogan szerint attól függ az amerikai–török kapcsolatok jövõje, mennyire határozottan lépnek fel az amerikaiak az észak-iraki területen tartózkodó törökországi kurd lázadók ellen. Hírösszefoglaló Irakban békésen rendeznék a kurd kérdést Az iraki kurd régió elnöke a török hadsereg elleni támadások beszüntetésére kérte a PKK-t. Maszúd Barzáni a Milliyet török napilapban tegnap megjelent interjúban azt is leszögezte: „nem fogad el parancsot\" a PKK ellen Irakban katonai fellépést kilátásba helyezõ Törökországtól. „Vagy elutasítja az erõszakot a PKK, vagynem csak Törökországgal, de az egész kurd nemzettel szemben találja magát\", mondta Barzáni. A kurd régió elnöke együttmûködésre hívta fel Törökországot „a kurd kérdés békés, demokratikus rendezése\" érdekében, és javasolta, hogy Ankara részesítse amnesztiában a PKK tagjait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok