2007. október 31., 00:002007. október 31., 00:00
Az összecsapásokban 18 rendõr is megsebesült. A berlini rendõrség szerint a török támadók elsõsorban a hírhedt „Szürke Farkasok\" nevû szélsõjobboldali török szervezettel szimpatizálók voltak. A támadások, illetve erõszakos cselekmények nyomán egyre erõteljesebb az a követelés, hogy az alkotmányvédelmi hatóság (a belsõ titkosszolgálat) az eddiginél erõteljesebben figyelje a különbözõ török csoportokat, és szükség esetén éljen a kiutasítás eszközével is. A hatóságok tartanak attól, hogy az összecsapások tovább folytatódnak, ezért a leginkább érintett berlini negyedekben megerõsítették a biztonsági intézkedéseket. Az elmúlt napok öszszetûzései nem az elsõ ilyen jellegû összecsapások voltak németországi török, illetve kurd közösségek között. Hivatalos becslések szerint az országban élõ kurdok száma mintegy 500 ezer körül mozog, ugyanakkor különbözõ kurd szervezetek ugyanezt az adatot mintegy 700 ezerre becsülik. Túlnyomó többségük Iránból, Észak-Irakból és Szíriából érkezett. Ezzel szemben – ugyancsak a hivatalos statisztika szerint – a török bevándorlók száma megközelíti a 2,5 milliót. A német hatóságok szerint a Németországban letelepedett kurdok közül meghaladja a 10 ezret azoknak a száma, akik a Kurdisztáni Munkáspárt tagjának vallják magukat. Recep Tayyip Erdogan török kormányfõ arról beszélt tegnap a török parlamentben, hogy milyen álláspontot akar képviselni George Bush amerikai elnök elõtt a Fehér Házban kettejük november 5-én esedékes tárgyalásán. Erdogan szerint attól függ az amerikai–török kapcsolatok jövõje, mennyire határozottan lépnek fel az amerikaiak az észak-iraki területen tartózkodó törökországi kurd lázadók ellen. Hírösszefoglaló Irakban békésen rendeznék a kurd kérdést Az iraki kurd régió elnöke a török hadsereg elleni támadások beszüntetésére kérte a PKK-t. Maszúd Barzáni a Milliyet török napilapban tegnap megjelent interjúban azt is leszögezte: „nem fogad el parancsot\" a PKK ellen Irakban katonai fellépést kilátásba helyezõ Törökországtól. „Vagy elutasítja az erõszakot a PKK, vagynem csak Törökországgal, de az egész kurd nemzettel szemben találja magát\", mondta Barzáni. A kurd régió elnöke együttmûködésre hívta fel Törökországot „a kurd kérdés békés, demokratikus rendezése\" érdekében, és javasolta, hogy Ankara részesítse amnesztiában a PKK tagjait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Látogatottsági adatok