2007. október 31., 00:002007. október 31., 00:00
Az összecsapásokban 18 rendõr is megsebesült. A berlini rendõrség szerint a török támadók elsõsorban a hírhedt „Szürke Farkasok\" nevû szélsõjobboldali török szervezettel szimpatizálók voltak. A támadások, illetve erõszakos cselekmények nyomán egyre erõteljesebb az a követelés, hogy az alkotmányvédelmi hatóság (a belsõ titkosszolgálat) az eddiginél erõteljesebben figyelje a különbözõ török csoportokat, és szükség esetén éljen a kiutasítás eszközével is. A hatóságok tartanak attól, hogy az összecsapások tovább folytatódnak, ezért a leginkább érintett berlini negyedekben megerõsítették a biztonsági intézkedéseket. Az elmúlt napok öszszetûzései nem az elsõ ilyen jellegû összecsapások voltak németországi török, illetve kurd közösségek között. Hivatalos becslések szerint az országban élõ kurdok száma mintegy 500 ezer körül mozog, ugyanakkor különbözõ kurd szervezetek ugyanezt az adatot mintegy 700 ezerre becsülik. Túlnyomó többségük Iránból, Észak-Irakból és Szíriából érkezett. Ezzel szemben – ugyancsak a hivatalos statisztika szerint – a török bevándorlók száma megközelíti a 2,5 milliót. A német hatóságok szerint a Németországban letelepedett kurdok közül meghaladja a 10 ezret azoknak a száma, akik a Kurdisztáni Munkáspárt tagjának vallják magukat. Recep Tayyip Erdogan török kormányfõ arról beszélt tegnap a török parlamentben, hogy milyen álláspontot akar képviselni George Bush amerikai elnök elõtt a Fehér Házban kettejük november 5-én esedékes tárgyalásán. Erdogan szerint attól függ az amerikai–török kapcsolatok jövõje, mennyire határozottan lépnek fel az amerikaiak az észak-iraki területen tartózkodó törökországi kurd lázadók ellen. Hírösszefoglaló Irakban békésen rendeznék a kurd kérdést Az iraki kurd régió elnöke a török hadsereg elleni támadások beszüntetésére kérte a PKK-t. Maszúd Barzáni a Milliyet török napilapban tegnap megjelent interjúban azt is leszögezte: „nem fogad el parancsot\" a PKK ellen Irakban katonai fellépést kilátásba helyezõ Törökországtól. „Vagy elutasítja az erõszakot a PKK, vagynem csak Törökországgal, de az egész kurd nemzettel szemben találja magát\", mondta Barzáni. A kurd régió elnöke együttmûködésre hívta fel Törökországot „a kurd kérdés békés, demokratikus rendezése\" érdekében, és javasolta, hogy Ankara részesítse amnesztiában a PKK tagjait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok