2007. október 31., 00:002007. október 31., 00:00
Az összecsapásokban 18 rendõr is megsebesült. A berlini rendõrség szerint a török támadók elsõsorban a hírhedt „Szürke Farkasok\" nevû szélsõjobboldali török szervezettel szimpatizálók voltak. A támadások, illetve erõszakos cselekmények nyomán egyre erõteljesebb az a követelés, hogy az alkotmányvédelmi hatóság (a belsõ titkosszolgálat) az eddiginél erõteljesebben figyelje a különbözõ török csoportokat, és szükség esetén éljen a kiutasítás eszközével is. A hatóságok tartanak attól, hogy az összecsapások tovább folytatódnak, ezért a leginkább érintett berlini negyedekben megerõsítették a biztonsági intézkedéseket. Az elmúlt napok öszszetûzései nem az elsõ ilyen jellegû összecsapások voltak németországi török, illetve kurd közösségek között. Hivatalos becslések szerint az országban élõ kurdok száma mintegy 500 ezer körül mozog, ugyanakkor különbözõ kurd szervezetek ugyanezt az adatot mintegy 700 ezerre becsülik. Túlnyomó többségük Iránból, Észak-Irakból és Szíriából érkezett. Ezzel szemben – ugyancsak a hivatalos statisztika szerint – a török bevándorlók száma megközelíti a 2,5 milliót. A német hatóságok szerint a Németországban letelepedett kurdok közül meghaladja a 10 ezret azoknak a száma, akik a Kurdisztáni Munkáspárt tagjának vallják magukat. Recep Tayyip Erdogan török kormányfõ arról beszélt tegnap a török parlamentben, hogy milyen álláspontot akar képviselni George Bush amerikai elnök elõtt a Fehér Házban kettejük november 5-én esedékes tárgyalásán. Erdogan szerint attól függ az amerikai–török kapcsolatok jövõje, mennyire határozottan lépnek fel az amerikaiak az észak-iraki területen tartózkodó törökországi kurd lázadók ellen. Hírösszefoglaló Irakban békésen rendeznék a kurd kérdést Az iraki kurd régió elnöke a török hadsereg elleni támadások beszüntetésére kérte a PKK-t. Maszúd Barzáni a Milliyet török napilapban tegnap megjelent interjúban azt is leszögezte: „nem fogad el parancsot\" a PKK ellen Irakban katonai fellépést kilátásba helyezõ Törökországtól. „Vagy elutasítja az erõszakot a PKK, vagynem csak Törökországgal, de az egész kurd nemzettel szemben találja magát\", mondta Barzáni. A kurd régió elnöke együttmûködésre hívta fel Törökországot „a kurd kérdés békés, demokratikus rendezése\" érdekében, és javasolta, hogy Ankara részesítse amnesztiában a PKK tagjait.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.