
Nem született meglepetés az Európai Unió belügyminisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozásán: egyes nyugat-európai tagállamok ellenkezése miatt nem született döntés arról, hogy Románia és Bulgária beléphessen a belső uniós határellenőrzés megszűnése nyomán létre jött övezetbe.
2013. december 05., 18:182013. december 05., 18:18
2013. december 05., 18:282013. december 05., 18:28
A testület ehelyett csupán egy jelentést vitatott meg arról, milyen stádiumban van a két balkáni ország a schengeni csatlakozási felkészülési folyamatban. Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter közölte: a két ország elkönyvelhet bizonyos sikereket az igazságügyi reform terén, ez azonban nem elegendő a csatlakozáshoz. Sajtóértesülések szerint Románia és Bulgária közös nyilatkozatban készült jelezni: a schengeni csatlakozást legközelebb csak akkor tűzzék napirendre, ha teljes konszenzus lesz róla.
A jövő sem túl kecsegtető a két ország számára: Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője az Agerpres hírügynökségnek borúlátóan nyilatkozott arról, hogy jövőre érdemi döntés születhet a két ország schengeni csatlakozásáról. Rámutatott: 2014-ben európai parlamenti választásokat tartanak minden uniós tagállamban, a határok megnyitásának kérdése pedig minden bizonnyal szerepelni fog a szélsőséges pártok kampánytémái között.
Swoboda arra a felvetésre is pesszimistán nyilatkozott, mekkora esélye lehet a két országnak a csatlakozásra annak fényében, hogy minden illetékes uniós intézmény technikai szempontból felkészültnek nevezte őket a csatlakozásra. A szocialista politikus szerint a politikai konszenzus hiánya miatt az is közrejátszik a döntésben, hogy nem akarják szétválasztani a két országot, bár Románia kevésbé „problémás”, mint Bulgária. Utóbbinak viszont közös határszakasza van az Unión kívüli Törökországgal, ami nehezen biztosítható a bevándorlókkal szemben.
Swoboda rámutatott: a jelenlegi közhangulatban, amely annak nyomán alakult ki, hogy David Cameron brit miniszterelnök aggodalmának adott hangot, miszerint az ország munkaerőpiacának január elsejei megnyitását követően a románok és a bolgárok elözönlik majd a szigetországot, ki kell várni. „Ha az emberek azt látják, hogy ez a masszív migrációs hullám elmarad, akkor talán meggyőzhetőek lesznek, hogy a két ország nem jelent fenyegetést az európai stabilitás és munkaerőpiac számára” – mutatott rá Swoboda.
Mint ismeretes, a schengeni belépéshez az szükséges, hogy mind a 28 tagállam egyhangú beleegyezését adja. Franciaország, Németország, Finnország és Hollandia azonban többször jelezte: elégedetlen az igazságügyi reform ütemével és a külső uniós határok őrizetének minőségével. Németország és Hollandia ismét jelezte: az igazságügy helyzetéről szóló, januárban esedékes jelentésig a kétlépcsős csatlakozásról sem hajlandó tárgyalni. Ez abból állna, hogy előbb csak a légi és a vízi, majd ezek tapasztalatai alapján idővel a szárazföldi határátkelőkön szűnne meg az ellenőrzés.
Korlátoznák a migrációt a britek
Fölvetette az uniós polgárok szabad mozgásának korlátozását szolgáló brit javaslatokat az uniós-belügyminiszterek csütörtöki tanácskozása előtt Theresa May brit tárcavezető. Leszögezte: országa álláspontja az, hogy a munkaerőpiac megnyitásának nem szabad tömeges migrációhoz vezetnie. London többek között fölvetette a kvóták bevezetésének lehetőségét, de a jelenlegi konkrét helyzetben nehezíteni kívánja az uniós állampolgárok hozzáférését a brit szociális juttatásokhoz.
Victor Ponta román kormányfő az Euronewsnak nyilatkozva ismét azzal próbálta csitítani az aggodalmakat, hogy nem várható január elsejétől masszív kivándorlás, mivel azok a románok, akik el akartak menni, már elhagyták az országot, ráadásul Romániában most kedvezőbbek a gazdasági körülmények.
Ion Jinga londoni nagykövet úgy vélte: a munkaerő-piac EU által kikövetelt megnyitásából minden érintett fél nyer. Cătălin Ivan, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti frakciójának vezetője csütörtökön leszögezte: ha a britek korlátozzák a hozzáférést a munkaerő-piacukhoz, Románia „keményen” reagál. Szerinte az EP-ben is megvannak a megfelelő eszközeik, és az Európai bizottságot is értesítik. Mint ismeretes, az Európai Bizottság már jelezte: a korlátozások fenntartása esetén London uniós jogot sértene.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!