KMKF: Szijjártó a szomszédokról, Kövér a nemzetállamokról

Szijjártó Péter kifejtette: lehetne olyan stratégiát választani, hogy amíg nem értünk egyet a szomszédos országokkal a vitatott kérdésekben, nem vagyunk hajlandóak együttműködni. A kormány ehelyett azt választotta, hogy igyekszik közös sikereket elérni velük, hogy a határon túli magyarok mindennapi életét leginkább érintő ügyeket a megoldás esélyével vethesse fel.

A miniszter a mai magyar külpolitikát alapvetően meghatározó tényezők között említette „a minden korábbinál patriótább\" amerikai álláspontot, az Egyesült Államok és Oroszország, az EU és Oroszország viszonyát, Kína gazdasági expanzióját, a Brexitet és a migrációs válságot. A külügyminiszter az új amerikai megközelítésről azt mondta: a patrióta gazdaságpolitikának nem negatív, hanem pozitív megítélés alá kell esnie, Magyarország is ilyet folytat. „Ellentétben a nemzetközi mainstreammel, mi nem frusztráljuk magunkat amiatt, hogy az új amerikai elnök azt mondja, Amerika az első, ez természetes, és ez felszabadító kijelentés, amellyel a lehető legmesszebbmenőkig egyetértünk\" – jelentette ki Szijjártó Péter.

A külügyminiszter a migrációs válságról szólva hangsúlyozta: „akármilyen nyomás is lesz rajtunk, akárki is támad minket\", ebbe az országba illegálisan soha senki nem léphet be. A konfliktusokat Magyarország azért vállalta, mert világossá akarta tenni: „aki ezzel az országgal szórakozik\", aki ezt a nemzetet támadja, „annak vissza fogunk szólni\".„A jövőben is bele fogunk állni a konfliktusokba, nem keressük azokat, de ha valaki sértegeti ezt a nemzetet, nem hagyjuk reakció nélkül a vádakat\" – jelentette ki Szijjártó.

Az Országgyűlés elnöke a KMKF pénteki budapesti plenáris ülésén arról beszélt, a nemzetállamok demokratikus legitimációjának jelenleg a világban nincs elfogadható alternatívája. Kövér László kiemelte, ami alternatíva létezik, az elfogadhatatlan: „demokratikus legitimáció nélküli, azaz antidemokratikus, számon kérhetetlen és ezért felelősség nélküli hatalmi alakzatokba szerveződő, arctalan és arcátlan globális érdekcsoportok vannak, amelyek különféle formákban és nevek alatt át akarják venni a szuverén, demokratikus és nemzetközi együttműködésre képes nemzetállamok szerepét Európában\".

Kövér hozzátette: 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban valamennyi szomszédos ország a nemzeti ideáljai kiteljesedésének, jelenkori nemzetállama létrejöttének centenáriumát fogja ünnepelni. „Nekünk, magyaroknak, a 20. század történelmi veszteseinek nem lesz okunk ünnepelni, csak abból meríteni erőt a magunk számára, hogy minden veszteség ellenére túléltük a 20. századot\" – fogalmazott a házelnök, aki szerint a centenáriumi évfordulókon a magyaroknak arra kell felhívniuk a szomszédaik figyelmét, hogy egy új térségi együttműködés nélkül ők, az egykori nagy győztesek a jövőben elveszíthetik a legfontosabbat, amit korábban nyertek: a saját nemzetállamukat.

„Mi, magyarok, mindezért azt kívánjuk a szomszédainknak, amit önmagunknak: együttműködésre képes szuverén nemzetállamot, amely senkit nem nyom el, és nem korlátoz identitásában, hanem mindenkit megvéd, és erősít\" – mondta Kövér László. A házelnök úgy értékelt: a Kárpát-medence 21. századi nemzetállamainak nemcsak a területükön élő etnikai többség, hanem az etnikai kisebbség nemzeti identitását is védeniük és erősíteniük kell, mert csak így tudnak egymással valóban együttműködni, és így érvényesíteni az állampolgáraik érdekeit az esetleges globális gazdasági, pénzügyi vagy társadalmi ellenérdekekkel szemben.