Fotó: Twitter/President Biden
Joe Biden amerikai elnök szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem vett részt csúcsszinten az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26). Peking szerint a kínai elnök számára nem biztosítottak videókapcsolatot.
2021. november 03., 08:592021. november 03., 08:59
A legnagyobb skóciai városban rendezett, hivatalosan hétfőn kezdődött COP26-értekezletre – amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre – a szervezők meghívták Hszi Csin-ping kínai elnököt is, és
A COP26-ülésre hivatalos volt Vlagyimir Putyin orosz elnök is, de ő sem jelent meg a rendezvényen. A Downing Street tájékoztatása szerint
Száznál több ország részvételével megállapodás született kedden, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) a világ erdőségeinek megóvásáról és a felelős termőföldhasználat előmozdításáról.
Az állam- és kormányfők a COP26-értekezlet első két napjának csúcstalálkozója után távoznak a skóciai nagyvárosból, és az ülés további szakaszában a kormányok által tett vállalások technikai kidolgozása kerül napirendre szakértői szintű egyeztetéseken.
Elutazása előtt, kedden késő este tartott glasgow-i sajtóértekezletén Joe Biden úgy fogalmazott: véleménye szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem jelent meg a COP26-ülés csúcstalálkozóján. Az amerikai elnök szerint a világ kíváncsi lett volna arra, hogy Kína milyen hozzáadott értékkel gazdagította volna a klímavédelmi értekezletet.
A szakadék szélére sodorja az emberiséget a függés a fosszilis üzemanyagoktól – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn a skóciai Glasgowban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülését (COP26) megnyitó beszédében.
– tette hozzá az amerikai elnök. Arra a kérdésre, hogy a feszültségek éleződése nyomán nem tart-e egy esetleges fegyveres konfliktustól Kínával, Joe Biden határozott nemmel válaszolt. Kijelentette: alelnökként és elnökként is többórás telefonbeszélgetéseket tartott Hszi Csin-pinggel, és egyértelművé tette számára, hogy a két ország között versengés folyik, amelynek azonban nem kell konfliktussá fajulnia, mert erre nincs ok. Biden közölte: az Egyesült Államok elvárja Kínától a szabályok betartását, és ezt ő el is mondta a kínai államfőnek.
Megszólalt az ügyben Peking is, közölték, a glasgow-i klímacsúcs szervezői nem biztosították a lehetőséget Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hogy videókapcsolaton keresztül intézze beszédét a találkozó részvevőihez, ezért küldte el beszédét írásos formában.
Bár a kínai elnök szintén meghívást kapott az eseményre, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonlóan végül nem jelent meg a csúcson. Hétfőn írásos közleményt küldött, melyben felszólította az országokat, hogy tartsák magukat vállalásaikhoz, ám újabb ígéreteket nem tett hazája részéről.
Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője elmondta: a szervezők nem biztosították Hszi számára azt a lehetőséget, hogy videókapcsolaton keresztül mondja el beszédét.
Hatékony intézkedéseket kért a jövő heti nagy-britanniai klímacsúcs résztvevőitől pénteken elhangzott üzenetében Ferenc pápa. A katolikus egyházfő szerint az éghajlatváltozás okozta válság ellen radikális döntésekre is szükség lehet.
A szóvivő mindazonáltal hangsúlyozta: Kína jelentős erőfeszítéseket tett, és „nagyszerű eredményeket” ért el a klímaváltozás elleni küzdelemben. Példaként említette Kína karbonsemlegességre irányuló célkitűzéseit, amelyek alapján
Elmondta: 2020-ban Kína szén-dioxid-kibocsátása 48,4 százalékkal csökkent 2005-höz képest, vagyis túlteljesítette azt a vállalását, miszerint 40-45 százalékkal visszafogja azt ebben az időszakban. Hozzátette: a szénfelhasználás csökkentése mellett az ország felgyorsította az átállást a zöld- és alacsony szénigényű energiákra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!