
Fotó: Twitter/President Biden
Joe Biden amerikai elnök szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem vett részt csúcsszinten az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26). Peking szerint a kínai elnök számára nem biztosítottak videókapcsolatot.
2021. november 03., 08:592021. november 03., 08:59
A legnagyobb skóciai városban rendezett, hivatalosan hétfőn kezdődött COP26-értekezletre – amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre – a szervezők meghívták Hszi Csin-ping kínai elnököt is, és
A COP26-ülésre hivatalos volt Vlagyimir Putyin orosz elnök is, de ő sem jelent meg a rendezvényen. A Downing Street tájékoztatása szerint

Száznál több ország részvételével megállapodás született kedden, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) a világ erdőségeinek megóvásáról és a felelős termőföldhasználat előmozdításáról.
Az állam- és kormányfők a COP26-értekezlet első két napjának csúcstalálkozója után távoznak a skóciai nagyvárosból, és az ülés további szakaszában a kormányok által tett vállalások technikai kidolgozása kerül napirendre szakértői szintű egyeztetéseken.
Elutazása előtt, kedden késő este tartott glasgow-i sajtóértekezletén Joe Biden úgy fogalmazott: véleménye szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem jelent meg a COP26-ülés csúcstalálkozóján. Az amerikai elnök szerint a világ kíváncsi lett volna arra, hogy Kína milyen hozzáadott értékkel gazdagította volna a klímavédelmi értekezletet.

A szakadék szélére sodorja az emberiséget a függés a fosszilis üzemanyagoktól – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn a skóciai Glasgowban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülését (COP26) megnyitó beszédében.
– tette hozzá az amerikai elnök. Arra a kérdésre, hogy a feszültségek éleződése nyomán nem tart-e egy esetleges fegyveres konfliktustól Kínával, Joe Biden határozott nemmel válaszolt. Kijelentette: alelnökként és elnökként is többórás telefonbeszélgetéseket tartott Hszi Csin-pinggel, és egyértelművé tette számára, hogy a két ország között versengés folyik, amelynek azonban nem kell konfliktussá fajulnia, mert erre nincs ok. Biden közölte: az Egyesült Államok elvárja Kínától a szabályok betartását, és ezt ő el is mondta a kínai államfőnek.
Megszólalt az ügyben Peking is, közölték, a glasgow-i klímacsúcs szervezői nem biztosították a lehetőséget Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hogy videókapcsolaton keresztül intézze beszédét a találkozó részvevőihez, ezért küldte el beszédét írásos formában.
Bár a kínai elnök szintén meghívást kapott az eseményre, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonlóan végül nem jelent meg a csúcson. Hétfőn írásos közleményt küldött, melyben felszólította az országokat, hogy tartsák magukat vállalásaikhoz, ám újabb ígéreteket nem tett hazája részéről.
Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője elmondta: a szervezők nem biztosították Hszi számára azt a lehetőséget, hogy videókapcsolaton keresztül mondja el beszédét.
Hatékony intézkedéseket kért a jövő heti nagy-britanniai klímacsúcs résztvevőitől pénteken elhangzott üzenetében Ferenc pápa. A katolikus egyházfő szerint az éghajlatváltozás okozta válság ellen radikális döntésekre is szükség lehet.
A szóvivő mindazonáltal hangsúlyozta: Kína jelentős erőfeszítéseket tett, és „nagyszerű eredményeket” ért el a klímaváltozás elleni küzdelemben. Példaként említette Kína karbonsemlegességre irányuló célkitűzéseit, amelyek alapján
Elmondta: 2020-ban Kína szén-dioxid-kibocsátása 48,4 százalékkal csökkent 2005-höz képest, vagyis túlteljesítette azt a vállalását, miszerint 40-45 százalékkal visszafogja azt ebben az időszakban. Hozzátette: a szénfelhasználás csökkentése mellett az ország felgyorsította az átállást a zöld- és alacsony szénigényű energiákra.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
szóljon hozzá!