
Klaus Iohannis az acheni fórumon
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannist bevallása szerint „idegesítik” a magyarországi hivatalosságok Trianonról szóló kijelentései, ugyanakkor a román államfő szerint Erdélyt „nem ellopták” a románok, hanem önrendelkezésük révén egyesült Romániával.
2021. október 03., 14:402021. október 03., 14:40
2021. október 03., 16:172021. október 03., 16:17
Iohannis minderről azon az Aachenben rendezett fórumon beszélt, amelyet követően ünnepélyes ceremónián átnyújtották neki a Nemzetközi Károly-díjat a hétvégén. Az Agerpres állami hírügynökség beszámolója szerint az eszmecserén a hallgatóság soraiból megkérdezték a román államelnököt, mi a véleménye „arról a szomszédról, akinek időnként Európa-ellenes megnyilvánulásai vannak, és amelyik megkérdőjelezi a trianoni határokat”. Bár nem nevezték meg, a kérdés nyilvánvalóan Magyarországra utalt.
„Pontosan tudom, hogy a mi szomszédunkról van szó. Én vagyok az államfő, Erdélyből származom, mi népszavazáson döntöttünk arról, hogy Romániához szeretnénk csatlakozni. Nem loptunk senkitől semmit, az önrendelkezésünkhöz fűződő jogunkról volt szó, Erdély így lett Románia része. Visszamenőleg senki nem akarja megkérdőjelezni ezeket a történelmi folyamatokat. Lehet, hogy néhány populista ezt teszi, de populisták léteznek Európában, és csak az eredmények felmutatásával lehet őket legyőzni” – jelentette ki Klaus Iohannis a megbeszélésen.
A román államfő ahhoz hasonlította a helyzetet, mint amikor egy családi összejövetelen egy második, harmadik fokú unokatestvér „ötpercenként belelép az agyagedénybe”. „Persze nem dobjuk ki, mert rokon, megpróbáljuk nevelni, megnyugtatni, integrálni, ez a recept. Én nem támogatom az eltávolítást, a szervezetből való kizárást, az ilyen büntetések nem hozzák meg a várt eredményt. Ezeknek az embereknek roppant egyértelműen meg kell mondanunk, melyek az elvárások, és folytatnunk kell a folyamatot” – tette hozzá Iohannis, hasonlatával és hosszú eszmefuttatásával valószínűleg Magyarországnak az Európai Unióból való esetleges kizárására utalva.
A román államfőnek „az európai értékek képviseletében felmutatott érdemeiért” nyújtották át szombaton a Nemzetközi Károly-díjat
Fotó: Presidency.ro
Iohannist egyébként Áder János köztársasági elnöknek a Krími Platform elnevezésű, augusztusban tartott rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten elhangzott beszédére reagáltatták, amelyben párhuzamot vont a Trianon traumája és a Krím annektálása között. Az államfő rámutatott: a magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért pontosan tudják, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója. Az államfő hangsúlyozta, Magyarország a „rokon fájdalom” miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett.
Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) akkori elnöke például úgy vélekedett: „a harcias beszédnek semmi köze a történelmi valósághoz és Romániának egy ilyen sértést normális körülmények között nem kell válasz nélkül hagynia”. Reagáltatták újságírók a Kijevben elhangzottakra a csúcsértekezleten szintén résztvevő Florin Cîţu kormányfőt is, aki azonban érdemben nem kommentálta Áder szavait, és csak annyit mondott: „ezeket a dolgokat itt, Bukarestben vitatjuk meg”.
Kalus Iohannisnak egyébként tavaly ítélték oda a Nemzetközi Károly-díjat, amelynek átadását a koronavírus-járvány miatt erre az évre halasztották. Az indoklás szerint a román államfő „az európai értékek képviseletében felmutatott érdemeiért, valamint a Kelet és Nyugat közti hídverő szerepéért részesült a megtiszteltetésben”. A díjat odaítélő szervezet szerint Iohannis „nagy erővel és komoly sikerrel vezette Romániát egy Európa-párti, jogállami politika felé”.

Elítélte Ludovic Orban, a kormányzó román Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke Áder Jánost amiatt, hogy párhuzamot vont Trianon, valamint a Krím-félsziget annektálása között. A magyar államfőt hevesen támadják ellenzéki szociáldemokrata politikusok is.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
szóljon hozzá!