
Klaus Iohannis az acheni fórumon
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannist bevallása szerint „idegesítik” a magyarországi hivatalosságok Trianonról szóló kijelentései, ugyanakkor a román államfő szerint Erdélyt „nem ellopták” a románok, hanem önrendelkezésük révén egyesült Romániával.
2021. október 03., 14:402021. október 03., 14:40
2021. október 03., 16:172021. október 03., 16:17
Iohannis minderről azon az Aachenben rendezett fórumon beszélt, amelyet követően ünnepélyes ceremónián átnyújtották neki a Nemzetközi Károly-díjat a hétvégén. Az Agerpres állami hírügynökség beszámolója szerint az eszmecserén a hallgatóság soraiból megkérdezték a román államelnököt, mi a véleménye „arról a szomszédról, akinek időnként Európa-ellenes megnyilvánulásai vannak, és amelyik megkérdőjelezi a trianoni határokat”. Bár nem nevezték meg, a kérdés nyilvánvalóan Magyarországra utalt.
„Pontosan tudom, hogy a mi szomszédunkról van szó. Én vagyok az államfő, Erdélyből származom, mi népszavazáson döntöttünk arról, hogy Romániához szeretnénk csatlakozni. Nem loptunk senkitől semmit, az önrendelkezésünkhöz fűződő jogunkról volt szó, Erdély így lett Románia része. Visszamenőleg senki nem akarja megkérdőjelezni ezeket a történelmi folyamatokat. Lehet, hogy néhány populista ezt teszi, de populisták léteznek Európában, és csak az eredmények felmutatásával lehet őket legyőzni” – jelentette ki Klaus Iohannis a megbeszélésen.
A román államfő ahhoz hasonlította a helyzetet, mint amikor egy családi összejövetelen egy második, harmadik fokú unokatestvér „ötpercenként belelép az agyagedénybe”. „Persze nem dobjuk ki, mert rokon, megpróbáljuk nevelni, megnyugtatni, integrálni, ez a recept. Én nem támogatom az eltávolítást, a szervezetből való kizárást, az ilyen büntetések nem hozzák meg a várt eredményt. Ezeknek az embereknek roppant egyértelműen meg kell mondanunk, melyek az elvárások, és folytatnunk kell a folyamatot” – tette hozzá Iohannis, hasonlatával és hosszú eszmefuttatásával valószínűleg Magyarországnak az Európai Unióból való esetleges kizárására utalva.
A román államfőnek „az európai értékek képviseletében felmutatott érdemeiért” nyújtották át szombaton a Nemzetközi Károly-díjat
Fotó: Presidency.ro
Iohannist egyébként Áder János köztársasági elnöknek a Krími Platform elnevezésű, augusztusban tartott rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten elhangzott beszédére reagáltatták, amelyben párhuzamot vont a Trianon traumája és a Krím annektálása között. Az államfő rámutatott: a magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért pontosan tudják, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója. Az államfő hangsúlyozta, Magyarország a „rokon fájdalom” miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett.
Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) akkori elnöke például úgy vélekedett: „a harcias beszédnek semmi köze a történelmi valósághoz és Romániának egy ilyen sértést normális körülmények között nem kell válasz nélkül hagynia”. Reagáltatták újságírók a Kijevben elhangzottakra a csúcsértekezleten szintén résztvevő Florin Cîţu kormányfőt is, aki azonban érdemben nem kommentálta Áder szavait, és csak annyit mondott: „ezeket a dolgokat itt, Bukarestben vitatjuk meg”.
Kalus Iohannisnak egyébként tavaly ítélték oda a Nemzetközi Károly-díjat, amelynek átadását a koronavírus-járvány miatt erre az évre halasztották. Az indoklás szerint a román államfő „az európai értékek képviseletében felmutatott érdemeiért, valamint a Kelet és Nyugat közti hídverő szerepéért részesült a megtiszteltetésben”. A díjat odaítélő szervezet szerint Iohannis „nagy erővel és komoly sikerrel vezette Romániát egy Európa-párti, jogállami politika felé”.

Elítélte Ludovic Orban, a kormányzó román Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke Áder Jánost amiatt, hogy párhuzamot vont Trianon, valamint a Krím-félsziget annektálása között. A magyar államfőt hevesen támadják ellenzéki szociáldemokrata politikusok is.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
szóljon hozzá!