Ludovic Orban és a PSD össztüzet zúdít Áder János trianoni-krími párhuzamára

A koalíció vezető erejének számító PNL elnöke helytelenítette azt is, hogy Magyarország köztársasági elnöke a két történés között egy nemzetközi konferencián vont párhuzamot, amelyen részt vett Florin Cîţu román kormányfő is. Orban hozzátette, „normális körülmények között egy ilyen nyilatkozat nem maradhat válasz nélkül a bukaresti hatóságok részéről”. Reagáltatták újságírók a Kijevben elhangzottakra Florin Cîţut is, aki azonban annyit mondott: „ezeket a dolgokat itt, Bukarestben vitatjuk meg”. A miniszterelnök – aki Orbannal együtt pályázik a PNL elnöki tisztségére az alakulat szeptemberi tisztújító kongresszusán, a kampány során pedig súlyos konfliktusba keveredtek – egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az ukrán fővárosban rendezett nemzetközi csúcsértekezletre egyértelmű szabályok vonatkoztak, ő pedig ottani megbeszélései során az Ukrajnában élő román kisebbség jogainak tiszteletben tartására szólította a kijevi kormányt.

Áder János hétfőn Kijevben, a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten mondott beszédében beszélt arról, hogy a magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, „ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója. A köztársasági elnök kijelentette: a magyaroknak is van történelmi tapasztalatuk arról, hogy idegen hatalmak önkényesen átrajzolják egy éppen akkor nehéz helyzetbe került állam határait. „Magyarországtól az első világháború után addigi területének és lakosságának kétharmadát szakították el. Az ekkor kisebbségi sorsra jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelvén történő oktatást” – idézte Áder János szavait az MTI. A konferencián 46 ország, illetve nemzetközi szervezet képviselője vett részt, köztük 14 állam- és kormányfő, valamint az Európai Tanács elnöke.

Miközben kormánypárti román politikusok közül eddig egyedül Ludovic Orban reagált Áder János kijelentésére, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai közül többen is nekimentek a magyar államfőnek. Marcel Ciolacu PSD-elnök közösségi oldalán posztolt bejegyzésében elfogadhatatlannak nevezte, hogy Klaus Iohannis román elnök és Florin Cîţu miniszterelnök „nem mondott semmit a Krím elcsatolását Erdély Magyarország által történt elvesztéséhez hasonlító totálisan elszállt kijelentésre”.

„Nincs itt semmiféle összehasonlítanivaló! A Krím-félsziget erőszakos elcsatolását nem ismeri el hivatalosan egyetlen demokratikus ország sem. Ellenben Erdély egyesülése Romániával a románok egyöntetű akaratának eredménye, amit az 1918. december 1-jei, gyulaferhérvári nagy nemzetgyűlés határozatban rögzített, és amit elismernek nemzetközi szerződések, az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés is” – olvasható Ciolacu bejegyzésében, amely szerint „Romániának nincs miniszterelnöke, nincs államfője, nincsenek államférfijai, akik állást foglalnának, amikor az országukat a legmagasabb szinten alázzák meg”. Az ellenzéki pártelnök emlékeztetett arra is, hogy Klaus Iohannis tavaly áprilisban megvádolta a PSD-t, miszerint kiárusítja Erdélyt a magyaroknak. „Az államfő viszont ma hallgat Magyarország eme támadása közepette, ami felér nemzetárulással. És mivel a történelem nem feled és nem bocsát meg, annyit mondok az elnöknek: Jo napot kivanok, Iohannis” – közölte Marcel Ciolacu.

Facebook-bejegyzésben kifejtette: megengedhetetlennek és szégyenteljesnek tartja, hogy a román miniszterelnök, a külügyminiszter és Klaus Iohannis államfő sem reagált Áder János beszédére. „Hivatalos román reakció hiányában a diplomáciai világban gyökeret ver az a hamis nézet, hogy Magyarországtól igazságtalanul vették el Erdélyt. Románia kormányfőjének hallgatása hazaárulással ér fel” – írta a PSD politikusa. Buicu szerint Florin Cîţunak emlékeztetnie kellett volna a kijevi fórum résztvevőit arra a „történelmi igazságra, hogy Erdély 1918-as egyesülése Romániával a románok egységes akarata révén valósult meg, amit az 1918. december elsejei gyulafehérvári határozat rögzített”, majd a trianoni szerződés szentesített. A politikus leszögezte: az 1918-as egyesülés semmiképp nem hasonlítható össze Krím Oroszország általi erőszakos annektálásával, amelyet „egyetlen demokratikus ország sem ismer el”.