
Klaus Iohannis az acheni fórumon
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannist bevallása szerint „idegesítik” a magyarországi hivatalosságok Trianonról szóló kijelentései, ugyanakkor a román államfő szerint Erdélyt „nem ellopták” a románok, hanem önrendelkezésük révén egyesült Romániával.
2021. október 03., 14:402021. október 03., 14:40
2021. október 03., 16:172021. október 03., 16:17
Iohannis minderről azon az Aachenben rendezett fórumon beszélt, amelyet követően ünnepélyes ceremónián átnyújtották neki a Nemzetközi Károly-díjat a hétvégén. Az Agerpres állami hírügynökség beszámolója szerint az eszmecserén a hallgatóság soraiból megkérdezték a román államelnököt, mi a véleménye „arról a szomszédról, akinek időnként Európa-ellenes megnyilvánulásai vannak, és amelyik megkérdőjelezi a trianoni határokat”. Bár nem nevezték meg, a kérdés nyilvánvalóan Magyarországra utalt.
„Pontosan tudom, hogy a mi szomszédunkról van szó. Én vagyok az államfő, Erdélyből származom, mi népszavazáson döntöttünk arról, hogy Romániához szeretnénk csatlakozni. Nem loptunk senkitől semmit, az önrendelkezésünkhöz fűződő jogunkról volt szó, Erdély így lett Románia része. Visszamenőleg senki nem akarja megkérdőjelezni ezeket a történelmi folyamatokat. Lehet, hogy néhány populista ezt teszi, de populisták léteznek Európában, és csak az eredmények felmutatásával lehet őket legyőzni” – jelentette ki Klaus Iohannis a megbeszélésen.
A román államfő ahhoz hasonlította a helyzetet, mint amikor egy családi összejövetelen egy második, harmadik fokú unokatestvér „ötpercenként belelép az agyagedénybe”. „Persze nem dobjuk ki, mert rokon, megpróbáljuk nevelni, megnyugtatni, integrálni, ez a recept. Én nem támogatom az eltávolítást, a szervezetből való kizárást, az ilyen büntetések nem hozzák meg a várt eredményt. Ezeknek az embereknek roppant egyértelműen meg kell mondanunk, melyek az elvárások, és folytatnunk kell a folyamatot” – tette hozzá Iohannis, hasonlatával és hosszú eszmefuttatásával valószínűleg Magyarországnak az Európai Unióból való esetleges kizárására utalva.
A román államfőnek „az európai értékek képviseletében felmutatott érdemeiért” nyújtották át szombaton a Nemzetközi Károly-díjat
Fotó: Presidency.ro
Iohannist egyébként Áder János köztársasági elnöknek a Krími Platform elnevezésű, augusztusban tartott rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten elhangzott beszédére reagáltatták, amelyben párhuzamot vont a Trianon traumája és a Krím annektálása között. Az államfő rámutatott: a magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért pontosan tudják, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója. Az államfő hangsúlyozta, Magyarország a „rokon fájdalom” miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett.
Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) akkori elnöke például úgy vélekedett: „a harcias beszédnek semmi köze a történelmi valósághoz és Romániának egy ilyen sértést normális körülmények között nem kell válasz nélkül hagynia”. Reagáltatták újságírók a Kijevben elhangzottakra a csúcsértekezleten szintén résztvevő Florin Cîţu kormányfőt is, aki azonban érdemben nem kommentálta Áder szavait, és csak annyit mondott: „ezeket a dolgokat itt, Bukarestben vitatjuk meg”.
Kalus Iohannisnak egyébként tavaly ítélték oda a Nemzetközi Károly-díjat, amelynek átadását a koronavírus-járvány miatt erre az évre halasztották. Az indoklás szerint a román államfő „az európai értékek képviseletében felmutatott érdemeiért, valamint a Kelet és Nyugat közti hídverő szerepéért részesült a megtiszteltetésben”. A díjat odaítélő szervezet szerint Iohannis „nagy erővel és komoly sikerrel vezette Romániát egy Európa-párti, jogállami politika felé”.

Elítélte Ludovic Orban, a kormányzó román Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke Áder Jánost amiatt, hogy párhuzamot vont Trianon, valamint a Krím-félsziget annektálása között. A magyar államfőt hevesen támadják ellenzéki szociáldemokrata politikusok is.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
szóljon hozzá!