Kísérleti atomrobbantást hajtott végre Észak-Korea

Phenjan a KCNA hivatalos hírügynökség útján tudatta, hogy sikeres föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre, 2006 októbere óta másodszor, és három rövid hatótávolságú rakétát is tesztelt. A kísérleti atomrobbantás az észak-koreai védelmi képességek fokozását, a nukleáris elrettentő erő növelését célozta – tette hozzá a hírügynökség. A kísérleti atomrobbantás helyszínét nem hozták nyilvánosságra.

Észak-Korea moszkvai nagykövetségének egyik magas beosztású tisztségviselője később újabb atomkísérletekkel fenyegetőzött, ha az Egyesült Államok folytatja a megfélemlítés politikáját az országgal szemben.

Az orosz védelmi minisztérium különleges ellenőrző szolgálata szerint Észak-Koreában mintegy 10-20 kilotonnás föld alatti nukleáris robbanás történt közép-európai idő szerint hétfőn 2.54-kor. A 20 kilotonna a hirosimai atombombának megfelelő robbanóerő – állítják orosz szakértők.

A nemzetközi közösség – köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió – szinte egyöntetűen elítélte vagy aggodalomra okot adónak nevezte az észak-koreai kísérleteket. A nagyhatalmak közül mostanáig egyedül Kína – Észak-Korea legszorosabb szövetségese – nem nyilvánított véleményt.

Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ nagykövete bejelentette: még a hétfői nap folyamán rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa az észak-koreai atomkísérlet ügyében.

Barack Obama amerikai elnök washingtoni közleményében hangsúlyozta: az észak-koreai nukleáris és rakétakísérletek a békét és a biztonságot fenyegetik, megsértették a nemzetközi jogot, ezért a nemzetközi közösségnek cselekednie kell.

A BT sürgős összehívását a japán kormány kérte, amely „elfogadhatatlan lépésnek” és az erre vonatkozó, 2006-ban hozott BT-határozat megsértésének nevezte az észak-koreai atomkísérletet. Dél-Korea szerint a kísérleti atomrobbantás „súlyos provokáció\" a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozását célzó erőfeszítésekkel szemben. Szöul „kérni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket”.

Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője megállapította, hogy a robbantással Phenjan megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1718. számú határozatát. Előzőleg „nagyon nyugtalanító hírnek” nevezte az észak-koreai atomrobbantásról szóló bejelentést Benita Ferrero-Waldner, az EU külkapcsolatokért felelős biztosa. Luc Chatel francia kormányszóvivő az Europe 1 francia rádiónak nyilatkozva leszögezte: Franciaország a legszigorúbb szankciókat követeli a BT-től Észak-Koreával szemben. Gordon Brown brit kormányfő figyelmeztette Észak-Koreát: ismét elszigetelődik a világtól, ha nem tanúsít felelősségteljes magatartást.

Oroszországot aggasztják az észak-koreai nukleáris kísérletről szóló hírek, de szükségesnek tartja azok további ellenőrzését – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Moszkvában egy magas rangú külügyi forrás elmondta: Oroszország a hisztéria elkerülésére kéri a nemzetközi közösséget. „Semmiképpen nem szabad megismételni az észak-koreai rakétafelbocsátáskor elkövetett hibákat, s meg kell őrizni a nyugalmat, bár a helyzet bonyolult” – ismerte el az illető.

Elemzők egyetértenek abban, hogy az újabb nukleáris kísérlet az eddiginél is mélyebb nemzetközi elszigeteltségbe taszíthatja Észak-Koreát, viszont növelheti Kim Dzsong Il észak-koreai vezető hazai népszerűségét. Amerikai megfigyelők szerint a mostani nukleáris és rakétakísérletek az észak-koreai belső utódlás előkészületeivel függ össze: a kényes időszakban el akarnak rettenteni minden külső beavatkozástól.