Képünk illusztráció
Fotó: Wikipédia
Újabb kínai harci repülőgépek és hadihajók lépték át péntek reggel a Tajvani-szorosnál húzódó „középvonalat” a sziget védelmi minisztériumának tájékoztatása szerint. A tárca részéről hozzátették: harckészültségben vannak, de nem akarnak háborút.
2022. augusztus 05., 10:082022. augusztus 05., 10:08
A kínai állami sajtó pénteken arról is beszámolt, hogy a gyakorlat keretében most először repültek át kínai rakéták a sziget fölött, amit azonban sem Pekingben, sem Tajpejben nem erősítettek meg hivatalosan.
Kínában a hadsereghez közel álló nemzetvédelmi egyetem egyik professszora, Meng Hszieng-csing beszélt arról, hogy kínai rakéták átrepültek Tajvan felett olyan légtérben, amelyeket Tajpej amerikai Patriot rakétarendszerekkel véd. Meng hozzátette, hogy a mostani gyakorlatok közelítették meg a legjobban Tajvant, s egyúttal ez volt az első olyan hadgyakorlat, amely körülzárta a szigetet.
Jóllehet a Tajvani-szorost kettéválasztó középvonal nem tengeri határ, de olyan mezsgye, amelytől általában távol tartják magukat a kínai és tajvani repülőgépek egyaránt.
Mindazonáltal nem ez az első eset az utóbbi években, hogy kínai repülőgépek átlépik ezt a vonalat.
Kína csütörtökön kezdte el azt a hadgyakorlatot, amellyel Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnökének tajvani látogatására kívánt reagálni. A sziget körül megrendezett katonai műveletek hat különböző zónában, egyes részeken a sziget partjaitól mindössze 20 km-es távolságra folynak, és a tervek szerint vasárnap érnek véget.
Felelőtlennek és észszerűtlennek nevezte csütörtökön a kínai külügyminiszter Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatását.
Peking hevesen tiltakozott Pelosi látogatása ellen, Kína ugyanis a saját részének tekinti az 1949 óta önálló politikai vezetéssel bíró szigetet. Jóllehet az Egyesült Államok hivatalosan nem ismeri el Tajvant, Washington a sziget legnagyobb fegyverszállítója, Pelosi pedig kedden azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok – bár a status quo híve – „nem hagyja magára Tajvant”.
„Tajvan sosem hátrált meg a kihívások elől” – hangoztatta Caj videóüzenetében. „Nyugodtak és észszerűek, nem pedig lobbanékonyak és provokatívak vagyunk, de mindemellett határozottak leszünk és nem hunyászkodunk meg” – húzta alá.
A kínai külügyminisztérium hétfőn tiltakozott Joe Biden amerikai elnök Tokióban tett kijelentéseire, amelyek szerint amennyiben Kína „megszállná” Tajvant, az Egyesült Államok katonailag is kész lenne beavatkozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!