
Képünk illusztráció
Fotó: Wikipédia
Újabb kínai harci repülőgépek és hadihajók lépték át péntek reggel a Tajvani-szorosnál húzódó „középvonalat” a sziget védelmi minisztériumának tájékoztatása szerint. A tárca részéről hozzátették: harckészültségben vannak, de nem akarnak háborút.
2022. augusztus 05., 10:082022. augusztus 05., 10:08
A kínai állami sajtó pénteken arról is beszámolt, hogy a gyakorlat keretében most először repültek át kínai rakéták a sziget fölött, amit azonban sem Pekingben, sem Tajpejben nem erősítettek meg hivatalosan.
Kínában a hadsereghez közel álló nemzetvédelmi egyetem egyik professszora, Meng Hszieng-csing beszélt arról, hogy kínai rakéták átrepültek Tajvan felett olyan légtérben, amelyeket Tajpej amerikai Patriot rakétarendszerekkel véd. Meng hozzátette, hogy a mostani gyakorlatok közelítették meg a legjobban Tajvant, s egyúttal ez volt az első olyan hadgyakorlat, amely körülzárta a szigetet.
Jóllehet a Tajvani-szorost kettéválasztó középvonal nem tengeri határ, de olyan mezsgye, amelytől általában távol tartják magukat a kínai és tajvani repülőgépek egyaránt.
Mindazonáltal nem ez az első eset az utóbbi években, hogy kínai repülőgépek átlépik ezt a vonalat.
Kína csütörtökön kezdte el azt a hadgyakorlatot, amellyel Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnökének tajvani látogatására kívánt reagálni. A sziget körül megrendezett katonai műveletek hat különböző zónában, egyes részeken a sziget partjaitól mindössze 20 km-es távolságra folynak, és a tervek szerint vasárnap érnek véget.

Felelőtlennek és észszerűtlennek nevezte csütörtökön a kínai külügyminiszter Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatását.
Peking hevesen tiltakozott Pelosi látogatása ellen, Kína ugyanis a saját részének tekinti az 1949 óta önálló politikai vezetéssel bíró szigetet. Jóllehet az Egyesült Államok hivatalosan nem ismeri el Tajvant, Washington a sziget legnagyobb fegyverszállítója, Pelosi pedig kedden azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok – bár a status quo híve – „nem hagyja magára Tajvant”.
„Tajvan sosem hátrált meg a kihívások elől” – hangoztatta Caj videóüzenetében. „Nyugodtak és észszerűek, nem pedig lobbanékonyak és provokatívak vagyunk, de mindemellett határozottak leszünk és nem hunyászkodunk meg” – húzta alá.

A kínai külügyminisztérium hétfőn tiltakozott Joe Biden amerikai elnök Tokióban tett kijelentéseire, amelyek szerint amennyiben Kína „megszállná” Tajvant, az Egyesült Államok katonailag is kész lenne beavatkozni.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
szóljon hozzá!