
Miközben vasárnap ismét mintegy ötvenezer ellenzéki tüntető követelte Kijevben Vikctor Janukovics elnök lemondását, az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) nyomozást indított államcsínykísérlet gyanújával az ellenzék ellen – közölte a központi nyomozóhivatal főnöke.
2014. február 02., 16:192014. február 02., 16:19
Makszim Lenko egy kijevi tévének péntek késő éjszaka nyilatkozva közölte, hogy az SZBU az után indított nyomozati eljárást, hogy megvizsgálta az ellenzéki Haza párt szerverein talált anyagokat, amelyek házkutatáskor kerültek a hatóság birtokába. Lenko szerint a lefoglalt anyagokból kiderült, hogy a tüntetések megszervezésekor előre készült olyan forgatókönyv is, amely szerint a tiltakozókkal szemben erőt alkalmaznak a hatóságok, ami nagy visszhangot kelt az országban és aláássa a hatalom és az államfő tekintélyét.
„Tudomásom szerint pont a mai napon, a (szerverekről lefoglalt) anyagok alapján nyomozati eljárás indult az államhatalom megszerzésére irányuló cselekedetek gyanújával\" – mondta a főnyomozó. Makszim Lenko hozzátette, hogy a nyomozást a belbiztonsági szolgálat végzi, és a büntetőeljárási törvénykönyv két hónapot irányoz elő a vizsgálat lefolytatására.
Közben a kijevi média arról adott hírt szombatra virradóra, hogy a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszkban büntetőjogi eljárás indult egy meg nem nevezett ellenzéki párt két tagja ellen terrorcselekmények előkészítésének gyanújával.
A híradások szerint az őrizetbe vett gyanúsítottak energiaipari létesítmények ellen terveztek támadásokat. Volodimir Voropaj, a belbiztonsági szolgálat helyi parancsnoka közölte, hogy házkutatás során két trotilos pokolgépet, két kézigránátot, második világháborús lőszereket és számítógépeket foglaltak le náluk.
Nemzetközi nagyüzem
Eközben az 50. szombaton kiderült: Oroszország homlokegyenest ellenkező módon ítéli meg az ukrajnai fejleményeket, mint az EU és az Egyesült. Az ukrán belpolitikai válság a 400 vezető politikus részvételével zajló évfordulós tanácskozás fő témája volt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az ukrán tüntetők a nyugati uszítás hatására vonultak az utcára, John Kerry amerikai külügyminiszter szerint viszont a jelenkor legfontosabb harcát vívják a demokratikus, európai jövőért.
Leonyid Kozsara ukrán külügyminiszter a tanácskozás margóján Szergej Lavrovval folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy a kijevi vezetés elutasít mindenfajta külső beavatkozást az ország belügyeibe. „Nem óhajtunk sakkfigura lenni egy geopolitikai játszmában, amely megaláz bennünket és sérti az ukrán népet\" – hangoztatta a miniszter, hozzátéve: a kijevi kormány elutasítja, hogy bárki is beavatkozzon az Ukrajna és Oroszország közötti stratégiai partneri viszonyba.
Vitalij Klicsko, Ütés (UDAR) ellenzéki párt vezetője leszögezte: a kijevi rezsim megingott és a terror útjára lépett, de a kormányellenes tüntetések tovább folytatódnak. Az ukrajnai válságról rendezett esti panelbeszélgetésen az ukrán külügyminiszter azt hangoztatta, hogy a kormány teljesítette az ellenzéki követeléseket, és az ellenzéknek vállalnia kell a felelősséget az erőszakos tüntetésekért.
Martonyi János magyar külügyminiszter a beszélgetéshez hozzászólva kijelentette: a válság veszélybe sodorta Ukrajna stabilitását és területi egységét, polgárháborúval és káosszal fenyegető helyzet alakult ki.
A hadsereg is megszólalt
Előzőleg, még pénteken, kiderült: az ukrán hadsereg és a védelmi minisztérium szerint az országban kialakult szembenállás veszélyezteti Ukrajna területi egységét, ezért felszólították Viktor Janukovics elnököt, hogy tegyen sürgős lépéseket a helyzet stabilizálására. A tárca közleménye szerint a fegyveres erőknél szolgálók és a minisztérium alkalmazottainak előző napi kijevi gyűlésén a résztvevők kifejezték aggodalmukat az országban kialakult helyzettel kapcsolatosan.
Bántalmazott ellenzéki vezető
Mindeközben előkerült az ukrán ellenzék egy hete nyomtalanul eltűnt egyik vezetője, Dmitrij Bulatov, akit elmondása szerint elrablói súlyosan bántalmazták, megkínozták, egyik fülét pedig levágták. Az erről szóló hírek az ukrán elektronikus médiában jelentek meg péntekre virradóra. A tévék és hírportálok fényképeket és videofelvételt is közzétettek a fiatal férfiről, akinek arca csupa vér, mély vágások vannak a fején és a kezén, hiányzik az egyik füle, testén súlyos bántalmazás nyomai láthatók.
Bulatov elmondta, hogy egy héttel ezelőtt rabolták el a főváros Troescsina negyedében. Mindvégig egy vaksötét helyiségben tartották fogva, napfényt nem látott, az első napokban enni sem kapott, kínozták, megpróbálták megvakítani. „Megfeszítettek, átlyukasztották a fülemet, vagdosták az arcomat. A testemen ép hely nem maradt. Mindig bekötötték a szememet, ezért nem láttam, hogy kik kínoztak engem, de az emberrablók orosz akcentussal beszéltek” – mondta Bulatov, a Avtomajdan nevű ellenzéki csoport egyik vezetője.
Az emberrablók szöggel átlyukasztották a tenyerét és levágták az egyik fülét. Az ellenzéki aktivista közölte, hogy egy hét kínzás után kivitték egy erdőbe, ahol kidobták egy gépkocsiból. A férfi csütörtök este elbotorkált a legközelebbi faluhoz, a Kijev mellett Visenkibe, ahol egy helybéli beengedte házába, megetette. Bulatov telefonon értesítette társait.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
szóljon hozzá!