A kijevi nemzetbiztonsági hatóságok szerint az ukrán hadsereg készen áll a „kihívásokra”
Fotó: Ukrán védelmi minisztérium
Kijev nem gondolja, hogy február 16-án vagy 17-én Ukrajnát nagyszabású orosz támadás érhetné – jelentette ki Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfőn. Amerika közben áthelyezte nagykövetségét Kijevből.
2022. február 14., 22:342022. február 14., 22:34
2022. február 15., 00:522022. február 15., 00:52
A tisztségviselő azután mondta ezt újságíróknak, hogy véget ért a parlament és a frakciók vezetői, Denisz Smihal miniszterelnök és az ő részvételével zárt ajtók mögött megtartott értekezlet. Olekszij Danyilov ismételten leszögezte, hogy az ország vezetése „kézben tartja a helyzetet”. Megjegyezte, hogy Oroszország felől a fenyegetés most is folyamatosan megvan, és tart mindaddig, „amíg behatolnak a területünkre”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ukrán hadsereg, a biztonsági és védelmi szektor készen áll a mostani kihívásokra.
Danyilov ostobaságnak nevezte az Ukrajna légtere, illetve tengeri kikötői lezárásának lehetőségét. Leszögezte: nem felel meg a valóságnak mindaz a szóbeszéd, miszerint „ma kellett volna döntést hozni a légtér és egyes tengeri kikötők lezárásról”. Felszólította azokat az ukrán parlamenti képviselőket, akik „külföldön tartózkodva felfújják ezt”, hogy „hagyják abba a riogatást”. „Ami a repülőgépeket illeti, tegyünk pontot az i-re: nem zárjuk le az égboltunkat, nincs erre semmi okunk” – fogalmazott az RNBO titkára.
A tisztségviselő szerint egyes vállalatok, amelyek repülőgépeket bérelnek, „túlbiztosítják magukat”. Emlékeztetett arra, hogy vasárnap volt egy kormányülés, amelyen további forrásokat – 16,6 milliárd hrivnyát – különítettek el a biztosító- és lízingtársaságok számára „bármilyen probléma esetére”, azaz arra, hogy szavatolják a repülésbiztonságot Ukrajnában.
Az Ukraine International Airlines (UIA) ukrán légitársaság külföldi hírügynökségeknek eljuttatott hétfői nyilatkozatában közölte, hogy külföldre menekítette egyes repülőgépeit egy esetleges orosz támadás veszélye miatt. A kijevi székhelyű vállalat egyebek között azzal indokolta a lépést, hogy a biztosítótársaságok megszüntették egyes járatainak biztosítását az ukrán légtérben. Nem sokkal korábban a KLM holland légitársaság felfüggesztette az Ukrajnába induló összes járatát.
Az általa kiadott rendelet szerint ezen a napon minden településen ki kell tűzni Ukrajna állami zászlóját a házakra, 10 órakor el kell énekelni az ukrán himnuszt, az ország külképviseletein pedig imázsépítő rendezvényeket kell tartani az összefogás és Ukrajna támogatásának kifejezésre juttatása céljából.
Volodimir Zelenszkij elnök összefogásra szólította az ukrán népet
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Ezzel egy időben Antony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok bezárja kijevi nagykövetségét és az ukrán fővárostól mintegy 550 kilométerre nyugatra, a lengyel határ mellett található Lvivbe költözteti. A tárcavezető szerint az orosz csapatösszevonások miatt, illetve a követségi dolgozók biztonsága érdekében döntöttek a távozás mellett, egyúttal sürgetett minden Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárt, hogy azonnal hagyják el az országot.
„Az orosz haderő felvonulásának drámai felgyorsulása miatt ukrajnai nagykövetségünket ideiglenesen áthelyezzük Kijevből Lvivbe” – fogalmazott Blinken közleményében. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a Biden-kormány továbbra is kapcsolatban áll az ukrán politikai vezetéssel és „intenzív diplomáciai erőfeszítéseket folytat, hogy enyhítse a válságot”. Blinken kiemelte, hogy a mostani lépések csak „óvintézkedések”, és az Egyesült Államok elkötelezettsége Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt rendíthetetlen. A külügyminiszter ismét felhívta a figyelmet, hogy továbbra is a diplomáciai megoldásra törekszenek.
„Kapcsolatban állunk az orosz kormánnyal, Biden elnök felhívta Putyin elnököt, én pedig tárgyaltam Lavrov külügyminiszterrel” – fogalmazott. „Bízunk benne, hogy munkatársainkat visszaküldhetjük a (kijevi) nagykövetségre, amint a körülmények lehetővé teszik” – tette hozzá Blinken. A tárcavezető felhívta az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárok figyelmét arra, hogy regisztráljanak a külügyminisztériumnál és tájékozódjanak a biztonsági helyzettel kapcsolatos új fejleményekről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!