
Fotó: Képernyőmentés
Kijev fogolycserét jelentett be, 144 ukrán katona került szabadlábra, közülük 95-en a mariupoli „Azovsztal védői” voltak – jelentette be az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.
2022. június 29., 22:202022. június 29., 22:20
„Az ukrán és az orosz fél újabb fogolycserét hajtott végre, amelynek keretében visszanyerte szabadságát 144 ukrán, köztük 95 olyan katona, aki a mariupoli Azovsztal acélipari üzemnél esett fogságba” – fogalmazott a Facebookon közzétett közleményben az ukrán védelmi minisztérium. A katonai hírszerzési főigazgatóság közleménye szerint az Azovsztal védői között a Moszkva által „neonácinak” tartott, a nemzeti gárdához tartozó Azov ezred 43 tagja is kiszabadult.
A kiszabadult ukrán foglyok között 59 nemzeti gárdista, 30 haditengerész, 17 határőr, és egy rendőr van, a többiek a hadsereg más alakulatainak tagjai, illetve a területvédelemhez tartoznak.
A katonák rossz állapotban, súlyos sebesülésekkel kerültek szabadlábra.
jelezte az ukrán hírszerzési főigazgatóság.
Denisz Szmihal, ukrán kormányfő „komplikáltnak” nevezte a fogolycserét.
Június 6-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságíróknak azt mondta, hogy több mint 2500 ukrán katona került orosz fogságba az Azovsztal nevű acélüzem területéről. Akkor elmondta azt is, hogy fogolycsere útján történő kiszabadításukkal a katonai hírszerzés foglalkozik, az elsődleges feladat pedig az volt, hogy élve kerüljenek haza.
Mariupolt március 1-jén vette blokád alá az orosz hadsereg, és fokozatosan foglalta el a várost. Április végére az orosz csapatok körbezárták Mariupol utolsó védőit az Azovsztal acélipari üzem területén. Május 20-án jelentették be, hogy az összes ukrán katona elhagyta az Azovsztalt és orosz fogságba került, így Mariupol is teljes orosz ellenőrzés alá került.

Bevásárlóközpontba csapódott be orosz rakéta hétfőn az Ukrajna középső részében lévő Poltava megyei Kremencsuk városban, az eddigi adatok szerint legalább tízen vesztették életüket és több, mint negyvenen sérültek meg.
„Olyan időket élünk, amikor a riadók figyelmen kívül hagyása emberéletekbe kerül” – jegyezte meg.
Volodimir Zelenszkij szerdán kijelentette a Kijevben tárgyaló Joko Widodo indonéz elnöknek, hogy csak akkor vesz részt a G20-as országcsoport novemberre tervezett indonéziai csúcsértekezletén, ha az ukrajnai biztonsági helyzet ezt lehetővé teszi. Az ukrán elnök továbbá függővé tette részvételét „a csúcsértekezlet résztvevőinek összetételétől” is. Konkrétan nem nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akit meghívtak a csúcstalálkozóra, és aki ezt a meghívást el is fogadta.

Feladta az Azovsztal acélerőmű, és ezáltal Mariupol védelmét az ukrán hadsereg – írta a parancsnok videóbejegyzésére hivatkozva a BBC. A védők fegyverletételéről az orosz védelmi miniszter is beszámolt.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!