Szergej Lavrov orosz külügyminiszter: „majd a harctéren!”
Fotó: Mid.ru
Moszkva kizárólag feltételei teljesítése esetén hajlandó tárgyalni a békéről – üzente Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ukrán hivatali kollégája felvetésére.
2022. december 27., 13:532022. december 27., 13:53
2022. december 27., 13:562022. december 27., 13:56
Az ukrán kormány arra törekszik, hogy jövő év február végéig csúcstalálkozót rendezzenek a békéről, lehetőleg az ENSZ-ben António Guterres főtitkár közvetítésével – nyilatkozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az AP amerikai hírügynökségnek hétfőn adott interjúban. Kuleba úgy fogalmazott, Ukrajna mindent megtesz azért, hogy megnyerje az Oroszország ellen vívott háborút 2023-ban.
„Minden háború diplomáciai úton ér véget. Minden háború annak eredményeként ér véget, hogy mi történt a csatamezőn és mit értek el a tárgyalóasztalnál” – idézte az MTI Kulebát. Hozzátette, hogy Ukrajna szeretné, ha február végén, a háború kezdetének évfordulója környékén létrejöhetne egy csúcstalálkozó. „Az ENSZ lenne a legjobb helyszín erre, mert ez nem arról szól, hogy valamelyik országnak kedvezzünk. Ez arról szól, hogy tényleg mindenkit bevonjunk” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy Moszkva meghívást kapna-e erre a csúcstalálkozóra, azt felelte, hogy ehhez először Oroszországot nemzetközi bíróság elé kellene állítani háborús bűncselekmények miatt. „Csak ezen a módon kaphatna meghívást” – szögezte le az ukrán külügyminiszter.
Kuleba szavaira reagálva Moszkva azzal vágott vissza, hogy a béketárgyalásokhoz Ukrajnának előbb teljesítenie kell az orosz feltételeket. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország céljai Ukrajna „demilitarizálásáról és nácítlanításáról” ismertek Kijev számára. Az orosz diplomácia vezetője hozzátette, ha Ukrajna nem teljesíti Oroszország követeléseit, akkor a kérdést a harctéren fogják eldönteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!