
Képünk illusztráció
Fotó: Komka Péter/MTI
Izraelben a koronavírus elleni harmadik oltás után kevesebb mellékhatást észleltek, mint az első kettő után – jelentette a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál pénteken.
2021. október 01., 16:132021. október 01., 16:13
2021. október 01., 17:232021. október 01., 17:23
Az izraeli egészségügyi minisztérium adatai szerint lényegesen kevesebb mellékhatás jelentkezett a Covid-19 elleni vakcina harmadik adagjának felvétele után, mint az első kettőnél, 3 millió izraeli beoltása után mindössze 19 esetben alakultak ki súlyos mellékhatások.
Általános gyengeséget harmadjára csak 87 embernél regisztráltak minden millió beoltott közül, míg ezt az első két alkalommal 272 és 251 esetben jelentették.
Karjukat is sokkal kevesebben fájlalták: minden millió beoltott közül mindössze 43-an, szemben a 223 és 514 panasszal az előző oltásoknál. A 19 súlyos mellékhatás esetében az egészségügyi hatóságok még vizsgálják, hogy valóban összefüggnek-e a vakcina felvételével.
A minisztérium „jelentéktelen gyakoriságúnak” értékelte a 12-15 évesek körében észlelt szívizomgyulladást, miután mindössze egy esetet jelentettek a 331 538 beoltott gyermekből.
Már mind a 12 gyermeket hazaengedték kórházi kezelésük után, és otthonukban rövid lábadozás után hamarosan meggyógyultak.
A minisztérium szerint jóval magasabb eséllyel alakult ki ez a rendkívül ritkán jelentkező mellékhatás a koronavírussal fertőzötteknél, mint az oltás után. Az egészségügyi minisztérium a jelentésében hangsúlyozta, hogy noha igyekeztek adatokat gyűjteni a vakcina mellékhatásairól, az enyhébb esetek egy részét, melyek nem igényeltek semmiféle orvosi ellátást, valószínűleg nem is jelentették.
Izraelben december végén kezdődött az első oltási kampány, melyben háromhetes időközzel kétszer oltották be a lakosság önként jelentkező, 12 évesnél idősebb részét a Pfizer/BioNTech vakcinájával.
Eddig 6 119 945 ember már legalább egy oltást kapott, ez a lakosság 65,81 százalékát jelenti. Az augusztusban indított harmadik kampányban a legalább öt hónappal korábban már kétszer is beoltottak közül is 3 404 619-en, a lakosság 36,61 százaléka kapott újabb oltást.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!