2010. április 09., 12:572010. április 09., 12:57
A szavazást megelőző napokban nagy összhang alakult ki a közvélemény-kutatók között, bár két héttel ezelőtt a Fidesz várható győzelmén kívül szinte semmiben nem értettek egyet az intézetek. Hét közvélemény-kutató - a Forsense, a Magyar Gallup Intézet, a Medián, a Nézőpont Intézet, a Századvég-Kód, a Szonda Ipsos és a Tárki - március végén felvett, és április elején közölt adatai egyaránt azt mutatják, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetségnek legalább kétharmados többsége lesz a következő Országgyűlésben.
A Medián becslése szerint ez azért is valószínű, mert az ellenzéki pártszövetség akár már 50 százalék körüli listás eredmény birtokában is megszerezheti a mandátumok kétharmadát, márpedig 55 százaléknál gyengébb Fidesz-eredményre egyik intézet sem számít.
A Szonda Ipsos 62, a Medián és a Nézőpont 60, a Gallup, valamint a Századvég 59 százalékra teszi a Fidesz támogatottságát a biztos szavazó pártválasztók körében, a Tárki pedig 56 és 60 százalék közötti fideszes eredményt jósol.
A Gallup kivételével abban is egyetértenek a közvélemény-kutatók, hogy a választás második helyezettje az MSZP lesz, igaz, a Medián az MSZP és a Jobbik fej fej melletti küzdelmét várja. A Gallupnál viszont a Jobbik egy százalékkal meg is előzte a szocialistákat.
A Tárki ezzel szemben kis híján kétszer annyi MSZP-szimpatizánssal számol, mint ahány jobbikossal: várakozásuk szerint a szocialista párt 900 ezer-egymillió, a Jobbik pedig 500-600 ezer szavazatra számíthat. A Forsense adatai szerint az MSZP 19, a Jobbik 12 százalékon áll, és a Szonda Ipsos szerint is hét százalékpont a szocialisták előnye.
A Századvég adatai azt mutatják, hogy az MSZP 18, a Jobbik 15 százalékot szerez, míg a Nézőpont Intézet 12, illetve 8 százalékos támogatottságot mért a szocialista pártnak és a Jobbiknak.
Változás a márciusban közétett kutatási eredményekhez képest, hogy a Szonda Ipsos kivételével mindegyik közvélemény-kutató azt jósolja: az LMP bejut az Országgyűlésbe, míg az MDF-et egyikük sem várja a parlamentbe. A Gallup és a Századvég 5, a Forsense és a Nézőpont 6, a Tárki 6-8 százalékosra becsüli az LMP támogatottságát.
A Medián szerint is bejuthat a Lehet Más a Politika, mert bár a választani tudó biztos szavazók körében 4 százalékot mért az intézet az LMP-nek, a párt az elmúlt három hétben csaknem megháromszorozta táborát.
Az MDF viszont egyik adatsor alapján sem jutna a parlamentbe, mivel azok egybehangzóan 2-3 százalékot jeleznek a demokrata fórumnak.
Hasonlóan vélekednek az intézetek a szavazási hajlandóságról is: a Gallup 59, a Medián 56, a Tárki 59 és 64 százalék közötti részvételi arányra számít. A Századvég is úgy véli: a szavazáson való részvételét ígérő 65 százaléknyi választónál végül kevesebben mennek el voksolni.
Mindez azt jelenti, hogy a választási részvétel várhatóan alacsonyabb lesz a négy és a nyolc évvel ezelőttinél. Akkor a választásra jogosultak több mint kétharmada szavazott az első fordulóban.
A vasárnapi választás előtt három intézet vállalkozott a következő Országgyűlés összetételének megtippelésére. A Medián szerint a Fidesz-KDNP 275 képviselői helyével a mandátumok több mint 70 százalékát megszerzi, az MSZP 51, a Jobbik 50, az LMP pedig 10 fős frakciót alakíthat.
Ennél is nagyobb Fidesz-fölényt jósol a Nézőpont Intézet. Becslésük szerint a 386-ból 284 mandátum jut a Fidesz-KDNP-nek, 50 az MSZP-nek, 37 a Jobbiknak, 15 az LMP-nek.
A Republikon Intézet a Medián és a Szonda Ipsos márciusi adatai alapján jósolta meg a következő Országgyűlés összetételét; eszerint a Fidesz-KDNP 267, az MSZP 62, a Jobbik 47, az LMP 10 képviselői helyre számíthat. Azaz az Orbán Viktor vezette pártszövetség a kétharmadosnál is nagyobb többséggel rendelkezhet, miközben a szocialista párt elveszíti jelenlegi frakciójának kétharmadát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Látogatottsági adatok