
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Újraindul a diaszpórát segítő Kőrösi Csoma Sándor-program és a szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor-program a koronavírus-járvány miatti kétéves kényszerszünet után – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten.
2022. június 14., 15:242022. június 14., 15:24
Potápi Árpád János sajtótájékoztatón közölte, hogy olyan, a 20. életévüket betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgárok jelentkezését várják, akik elkötelezettek a magyar nemzet iránt és jártasak a közösségszervezésben.
mondta.
Hozzátette: a Kőrösi Csoma Sándor-program 2022/2023-ra meghirdetett kiírásában az északi féltekén 75-en nyerhetnek ösztöndíjat, a Petőfi-programban pedig 50-en.
A pályázatokat kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a Külhoni Magyarok oldalon, továbbá a Kőrösi Csoma Sándor-program, valamint a Petőfi-program oldalakon szerdától legkésőbb július 15. éjfélig. Hiánypótlásra nincs lehetőség – ismertette.
Az államtitkár emlékeztetett: a 2013-ban indított Kőrösi Csoma Sándor-programban eddig 29 országban 661 ösztöndíjas dolgozott. A kormánypárti politikus a program eredményei között említette, hogy az ösztöndíjasok közreműködésével a többi között új magyar közösségeket fedeztek fel, hétvégi magyar iskolák és cserkészcsapatok alakultak, online oktatási anyagok készületek, magyar nyelvű újságokat alapítottak és egyre többen kezdtek magyarul tanulni.
A program részeként a Kárpát-medencében magyar napokat, szavalóversenyeket tartottak, elindult az Egy nap népviseletben elnevezésű kezdeményezés – mondta, hozzátéve, mindenütt megerősödtek a szórványközösségek.
Az államtitkár reményének adott hangot, hogy nemcsak a külhoni magyar szervezetek, hanem az ösztöndíjasok is nyernek a programmal. Utóbbiak tapasztalatait összegezve úgy fogalmazott: „mindenki, aki hazatért, azt mondta, hogy hazaszeretetben és magyarságtudatban megerősödött a program által”.
A nemzetpolitikai államtitkárság írásos összegzése kitért arra is, hogy
Beszámoltak arról is, hogy a Petőfi-program országaiból a Kőrösi Csoma Sándor-program országai közé került Bosznia-Hercegovina, Csehország, Észak-Macedónia és Lengyelország.
Azt írták, „célunk, hogy erősítsük a diaszpórában és szórványban élő közösségek magyar identitását, segítsük őket a magyar nyelv fejlesztésében és a magyar kultúra megélésében, valamint szorosabbra fűzzük kapcsolataikat az anyaországgal”.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!