
Megegyezés született szerdán az új kormánykoalíció megalakításáról a Robert Fico vezette Irány–Szociáldemokrácia, illetve a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), a Most–Híd vegyes párt és a Háló (Siet) elnökei között.
2016. március 17., 15:532016. március 17., 15:53
A közös kormánykoalíció megalakításáról született szándékmegállapodást Robert Fico ügyvezető miniszterelnök a kormányalakítási egyeztetések harmadik napján jelentette be Pozsonyban. A kormányalakításról folytatott egyeztetéssorozat harmadik napján személyi kérdésekről, vagyis a kormányposztok és parlamenti funkciók elosztásáról is döntés született. Ennek alapján a leendő kormányban az Irány a kormányfői poszttal együtt kilenc kormányzati pozíciót, ezen belül hét minisztériumot kap. Az SNS három, a Most–Híd kettő, a Háló pedig egy szaktárcát felügyelhet.
Robert Fico bejelentette: azon felül, hogy pártja jelöli az új kormányfőt, az európai uniós források ellenőrzése terén megerősített hatáskörű, beruházásokért felelős miniszterelnök-helyettes posztját is megkapja. Emellett Fico pártja állít jelöltet a kül- és a belügyi, valamint a pénzügyi és gazdasági tárca élére is. A kulcsminisztériumok mellett az Irány által jelölt miniszterek állnak majd a kulturális, a szociális, család- és munkaügyi minisztérium, illetve az egészségügyi tárca élén is.
Az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párt a védelmi, a földművelésügyi és az oktatásügyi tárcákat kapta meg. Bugár Béla szlovák–magyar vegyes pártja, a Most–Híd az igazságügyi, illetve a környezetvédelmi minisztériumok élére jelölhet vezetőt. A négyes koalíció legkisebb pártja, a Radoslav Procházka vezette Háló egy minisztérium felügyeletét kapta meg, a közlekedési és távközlési tárcáét.
Döntés született a törvényhozásban betöltendő posztok szétosztásáról is. A pozsonyi parlament házelnöki posztját az SNS jelöltje töltheti be. Négy alelnöke lesz, ezekből egyet-egyet a koalíció többi pártja, egyet pedig az ellenzék jelölhet.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!