2008. november 07., 10:482008. november 07., 10:48
Ademokrata párti Barack Obama szenátor keddi elnökké választása után már tanácsadói stábja – és a jövendő washingtoni kormány – tagjainak kiválasztásán ügyködik (a CNN szerint nem kizárt, hogy a republikánusoknak is gesztusokat téve: megtörténhet, hogy védelmi tanácsadójául Robert Gates jelenlegi védelmi minisztert kéri fel). Elemzők szerint Obamának gyorsan kell lépnie, mivel a világgazdasági válság és az egyre súlyosbodó afganisztáni helyzet miatt nem engedhető meg, hogy az átmeneti időszak elhúzódjék.
| Vádat emeltek két fiatal amerikai neonáci ellen szerdán Tennessee szövetségi államban, amiért halálosan megfenyegették Barack Obamát még elnökké választása előtt – vált ismertté igazságszolgáltatási forrásból. Az október végi letartóztatáskor készült jegyzőkönyv szerint a két férfi 102 fekete bőrű meggyilkolását tervezte, de fő céljuk Barack Obama demokrata párti elnökjelölt meggyilkolása volt. A 20 éves Daniel Cowart tennessee-i és a 18 éves Paul Schlesselman arkansasi-i lakost a Tennessee állambeli Alamóban fogták el, és egy szövetségi esküdtszék emelt ellenük vádat – közölte közleményben az igazságügyi minisztérium. |
A január 20-i elnöki beiktatásig egyébként továbbra is a leköszönő George W. Bush látja el az elnöki teendőket – igaz, jelentősen megnyirbált jogkörrel. A távozó elnöknek nem áll jogában jelentős, nagy horderejű döntéseket hozni, már csak azért sem, mert az elnökválasztással egy időben részleges kongresszusi választásokat is tartottak, és az új törvényhozás csak a beiktatás előtt ül össze – márpedig bármilyen stratégiai döntéshez törvényhozási jóváhagyás is szükséges. Ezt az állapotot „béna kacsa” állapotnak hívják, ebben az időszakban zajlik az átadás-átvétel a régi és az új adminisztráció között. Bush amúgy teljes együttműködést ígért Obamának. „A megválasztott elnök teljes együttműködést kap adminisztrációmtól a fehér házi hatalomátadásban” – jelentette ki Bush a washingtoni elnöki rezidencia rózsakertjében.
„Függetlenül a leadott szavazatoktól, minden amerikai büszke lehet a tegnapi történelmi választásra” – mondta, hozzátéve, hogy a nagy részvételi arány az amerikai demokrácia vitalitását mutatja. „Ez a pillanat különösen felemelő annak az amerikai nemzedéknek, amelyik szemtanúja volt a polgári jogokért folytatott küzdelemnek, és négy évtizeddel később beteljesedett az álmuk” – mondta hozzátéve, sokan nem hitték, hogy megélik ennek a napnak az eljövetelét. Bush közölte, hogy mostantól fogva mandátumának végéig, 2009. január 20-áig minden döntéséről értesíti Obamát. Egyúttal meghívta a megválasztott elnököt és családját „minél korábbi” látogatásra a Fehér Házba. A Bush-kormány közölte, hogy Obama az Egyesült Államok felderítő szervezeteinek vezetőitől csütörtöktől fogva szigorúan bizalmas tájékoztatásokat fog kapni.
Obamának egyébként máris szembe kell néznie azzal, hogy az Egyesült Államok szövetségesei másként gondolkodnak bizonyos kérdésekről, mint Washington. A győzelme okozta berlini diplomáciai mámor után csütörtökön immár tartózkodóbb állásfoglalások hangzottak el a német fővárosban a kétoldalú, illetve a transzatlanti kapcsolatok jövőjére vonatkozóan. Így a berlini kormány máris tudatta, hogy Afganisztánban nem hajlandó az eddiginél fokozottabb szerepvállalásra. Az ezzel kapcsolatos álláspontot Gernot Erler, a külügyminisztérium államminisztere fogalmazta meg a Berliner Zeitungban megjelent nyilatkozatában, utalva arra, hogy Németország Afganisztánban már eddig is többet tesz, mint korábban, s ennél többre nem hajlandó.
A minisztérium második emberének kijelentése egyfajta előzetes üzenetet jelentett Washington címére. Berlinben ugyanis Obama korábbi nyilatkozatai alapján arra számítanak, hogy az Egyesült Államok az új elnök beiktatását követően Németországot is sürgetni fogja az eddiginél erőteljesebb katonai szerepvállalásra. Mindezzel összefüggésben Erler utalt arra, hogy Németország nem csupán a harmadik legnagyobb katonai kontingenssel vesz részt a békefenntartásban, hanem a korábbi 80 millióról 170 millió euróra növelte az ország újjáépítéséhez nyújtott hozzájárulást. Hasonlóan elutasítóan nyilatkozott a külügyi vezető az iraki stabilizálásban való nagyobb német részvétel esélyeit illetően is.
A Közel-Kelet kérdésében ugyanakkor optimistábbnak mutatkozott az ottani konfliktus egyik főszereplője. Mahmúd Abbász palesztin elnök szerint Barack Obama komolyan veszi a közel-keleti béke megteremtését. A palesztin elnök hozzátette: három hónapja Barack Obama biztosította a palesztinokat arról, hogy a prioritások között előre sorolja majd a közel-keleti kérdést. Mahmúd Abbász így azt reméli, hogy az új amerikai vezetés kiemelten kezeli majd a közel-keleti békét.
Obama győzelme egyébként számos ismert amerikai sztárból váltott ki örvendező megnyilatkozásokat. Úgy tűnik, győzött a remény” – pityeregte el magát Barack Obama győzelmének hírére Oprah Winfrey, Amerika legbefolyásosabb tévéikonja. Az afroamerikai műsorvezetőnő – aki Brad Pitt-tel és Jesse Jacksonnal együtt Chicagóban ünnepelte Amerika első fekete elnökének megválasztását – úgy értékelte, hogy az ország tudatosabb lett. „Valami nagy és bátor dolog történt itt, olyasmi, amiről nem is hittük volna, hogy még a mi életünkben bekövetkezhet” – méltatta meghatottan az amerikai választókat.
Courteney Cox és David Arquette közben Beverly Hills-i otthonában szervezett győzelmi partit Obama tiszteletére, ahol Jennifer Anistontól a vicces Sacha Baron Cohenen át szép számmal tűntek fel ismert sztárok. Leonardo DiCaprio, aki éppen a Ridley Scott rendezte Hazugságok hálója (Body of Lies) című új filmjével kampányolt Rómában, szerdán osztotta meg a helyi sajtóval, hogy az éjjelt a tévé előtt töltötte, az eredményeket lesve. „Nem lehetnék a mostaninál büszkébb a hazámra, és arra, hogy amerikai vagyok” – lelkendezett a Titanic-sztár, és elárulta: úgy érzi, mintha mázsás terhet vettek volna le a válláról. A People celebmagazin George Clooneyt is idézte, aki gratulált Obamának a „történelmi győzelemhez”, és hangsúlyozta: eljött az ideje, hogy a jelen generációi egységesen nézzenek szembe a felmerült kihívásokkal.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Látogatottsági adatok