
Fotó: MTI
2012. március 13., 08:032012. március 13., 08:03
Egyben arra is rámutattak, hogy az újraválasztása érdekében kampányoló francia elnök követelte reformokat már elindították. A hírügynökség szerint Brüsszel csöndben már hozzáfogott az illegális bevándorlás visszaszorítását célzó ellenőrző rendszer kiépítéséhez, miután többek között éppen Franciaország, illetve Olaszország és Németország is panaszkodott amiatt, hogy tavaly év elején – az arab tavasz forradalmi eseményei miatt – jelentős számú bevándorló érkezett az EU-ba, zömmel Franciaországon és Olaszországon keresztül. Azóta az ebben a kérdésben korlátozott jogkörökkel rendelkező Európai Bizottság helyett a kormányok foglalkoznak a külső határok biztonságosabbá tételének kérdésével.
A schengeni rendszer reformja két fő elemből áll. Az egyik értelmében a schengeni tagállamok végső intézkedésként időlegesen újra bevezethetik a határellenőrzést egy másik schengeni tagállammal szemben abban az esetben, ha onnan nagyszámú, ellenőrizhetetlen tömegű illegális menekült érkezik. Jelenleg a tagállamok csupán terrorfenyegetés vagy jelentős világesemények – államfői találkozó vagy nemzetközi sportrendezvények – idején vezethetik be a határellenőrzést. A tervezet szerint a korlátozást időlegesen, hat hónapra lehetne bevezetni, amelyet azonban indokolt esetben az érintett tagállam meghoszszabbíthat.
A javaslat ugyanakkor előzetes intézkedéseket is javasol, amelyeket a határellenőrzés újrabevezetésének elkerülése érdekében lehetne alkalmazni. Ezek többek között lehetővé tennék, hogy az uniós országok segítséget nyújtsanak azon tagállamnak, amely képtelen megbirkózni a határellenőrzés feladatával. A kérdésben leginkább érintett tagállam ma Görögország, amelyet több ízben is kritika ért amiatt, hogy képtelen a Törökországgal közös határszakasz védelmére, így azon keresztül naponta mintegy kétszáz illegális bevándorló érkezik az EU-ba.
Az Európai Unió emiatt egyezményt kíván aláírni Törökországgal az onnan érkezett törvénytelen bevándorlók visszafogadásáról, Ankara azonban ezért cserében vízumkönnyítést kér a saját állampolgárai számára. A schengeni övezet reformja emellett magában foglalná a biztosítékok garantálását azon országok számára, amelyek Hollandiához vagy Ausztriához hasonlóan tartózkodóak Románia és Bulgária schengeni csatlakozása kapcsán, mivel úgy vélik, a két ország még nem készült fel erre.
Egy neve elhallgatását kérő európai diplomata az AFP-nek nyilatkozva úgy vélte, Sarkozy Görögországnak, Bulgáriának és Romániának címezte vasárnapi figyelmeztetését, hogy rábírja őket: határozottabban biztosítsák határaik védelmét. Mint ismeretes, Romániának és Bulgáriának már tavaly csatlakoznia kellett volna, azonban Hollandia ellenkezése miatt – úgy véli, nem hatékony a korrupcióellenes küzdelem és a külső határok őrizete – a csatlakozás időpontját azóta folyamatosan halasztják.
Cecilia Malmström, az EU bevándorlási kérdésekért is felelős belügyi biztosa tegnap mindenesetre felhívta a figyelmet, hogy a Sarkozy követelte módosítások érdekében az EU alapszerződését is módosítani kellene. Mint arról beszámoltunk, Sarkozy vasárnap úgy vélte, a schengeni egyezmény már „nem képes a helyzet súlyosságára válaszolni”, ezért felül kell vizsgálni. „Olyan strukturális reformot kell megvalósítani Schengennel, mint amilyet az euróval megcsináltunk, nem hagyhatjuk a migrációs hullám kezelését kizárólag a technokraták és a bíróságok kezében” – mondta hatalmas tapsvihar közepette a jobboldali jelölt.
„Büntetni, felfüggeszteni és ki kell zárni egy nem teljesítő államot a schengeni szerződésből, ahogy az eurózónából is egy olyan országot, amely nem teljesíti a kötelezettségeit” – követelte Sarkozy. A francia elnök „az illegális bevándorlás elleni harcban közös frontot” szeretne Európában, valamint olyan „válságkezelő eszközök” létrehozásáért szállt síkra, amelyekkel a „rendkívüli körülményekkel szembesülő országokat” segíteni lehet. A menekültjogot és a külföldiek jogait illetően is „megerősített konvergenciára” van szükség szerinte az európai tagállamok között.
„Nem fogadhatjuk el az Európa külső határainál tapasztalható határ-ellenőrzési elégtelenségeket” – hívta fel a figyelmet. „Ha azt tapasztalom a következő 12 hónapban, hogy semmilyen komoly fejlődés nem történik ebben az irányban, akkor Franciaország felfüggesztheti részvételét a schengeni egyezményben addig, amíg a tárgyalások nem vezetnek eredményre” – mondta a francia elnök.
A köztársaságielnök-választás első fordulóját április 22-én, a másodikat pedig május 6-án tartják Franciaországban. Valamennyi felmérés a szocialista jelölt, François Hollande győzelmét jelzi előre a szavazatok 56–59 százalékával Nicolas Sarkozyval szemben, aki alig 41–44 százalékra számíthat.
Miközben Moszkva kemény katonai csapásokat helyezett kilátásba Kijev központjára, ha Ukrajna megtámadná a május 9-i győzelem napi ünnepségeket, Ukrajna azt jelezte: nem látja értelmét a tűzszünetnek.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.