
Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese: a NATO-val kapcsolatos döntéseket a szövetséges államok hozzák meg
Fotó: Haáz Vince
Egyelőre még nem kezdődtek el a tárgyalások Jens Stoltenberg NATO-főtitkár utódjának személyéről, így arról sem, hogy Klaus Iohannis jelenlegi román államfő kaphatja meg a tisztséget – jelentette ki Mircea Geoană, az észak-atlanti katonai szövetség főtitkár-helyettese.
2022. július 27., 20:522022. július 27., 20:52
„A NATO-val kapcsolatos döntéseket a szövetséges államok hozzák meg, a szövetségesek pedig a megfelelő pillanatban, amikor a tisztség megüresedik, döntenek. Ez a közeljövőben megtörténik” – hangsúlyozta Geoană, aki kedden hivatalos munkalátogatásra érkezett Romániába. Arra a felvetésre, hogy mikor jelenti be: elindul a román államfői tisztségért, Geoană úgy reagált:
Mint ismeretes, Geoană 2009-ben egyszer már elindult az államfői posztért, de a második fordulóban kikapott Traian Băsescu akkori elnöktől. Mint arról beszámoltunk, a korábbi szociáldemokrata párti politikushoz közel álló személyek egy csoportja Románia 2030 néven készül olyan platformot létrehozni, amely Geoană államfővé történő megválasztása előtt egyengetné az utat. Klaus Iohannis államfő második mandátuma 2024-ben jár le, és nem indulhat újabb elnöki tisztségért.
Ugyanakkor olyan hírek röppentek föl, hogy Jens Stoltenberg jelenlegi NATO-főtitkár mandátumának jövő évi lejártát követően Iohannis kaphatja meg a főtitkári tisztséget, ami azt jelentené, hogy egy évvel mandátuma előtt lemond, és előre hozott államfőválasztást kell kiírni.
Klaus Iohannis egy hónap eleji sajtótájékoztatón arra engedett következtetni, hogy nem utasítaná el a megbízást, ha felajánlanák neki a NATO főtitkári tisztségét. Jens Stoltenberg mandátuma a NATO élén idén járna le, azonban az Ukrajna elleni orosz invázió miatt beleegyezett, hogy egy évvel meghosszabbítsák. Bár a tisztséget eddig nyugati politikusok töltötték be, éppen az ukrajnai háború miatt merült fel annak a lehetősége, hogy az új főtitkár Európa keleti részéből érkezzen. Ennek nyomán merült fel Klaus Iohannis neve.
Ha tényleg őt jelölik a tisztségre, akkor le kell mondania az államfői mandátumról, ezt követően a kormánynak legtöbb három hónapon belül ki kell írnia az elnökválasztást.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!