
Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese: a NATO-val kapcsolatos döntéseket a szövetséges államok hozzák meg
Fotó: Haáz Vince
Egyelőre még nem kezdődtek el a tárgyalások Jens Stoltenberg NATO-főtitkár utódjának személyéről, így arról sem, hogy Klaus Iohannis jelenlegi román államfő kaphatja meg a tisztséget – jelentette ki Mircea Geoană, az észak-atlanti katonai szövetség főtitkár-helyettese.
2022. július 27., 20:522022. július 27., 20:52
„A NATO-val kapcsolatos döntéseket a szövetséges államok hozzák meg, a szövetségesek pedig a megfelelő pillanatban, amikor a tisztség megüresedik, döntenek. Ez a közeljövőben megtörténik” – hangsúlyozta Geoană, aki kedden hivatalos munkalátogatásra érkezett Romániába. Arra a felvetésre, hogy mikor jelenti be: elindul a román államfői tisztségért, Geoană úgy reagált:
Mint ismeretes, Geoană 2009-ben egyszer már elindult az államfői posztért, de a második fordulóban kikapott Traian Băsescu akkori elnöktől. Mint arról beszámoltunk, a korábbi szociáldemokrata párti politikushoz közel álló személyek egy csoportja Románia 2030 néven készül olyan platformot létrehozni, amely Geoană államfővé történő megválasztása előtt egyengetné az utat. Klaus Iohannis államfő második mandátuma 2024-ben jár le, és nem indulhat újabb elnöki tisztségért.
Ugyanakkor olyan hírek röppentek föl, hogy Jens Stoltenberg jelenlegi NATO-főtitkár mandátumának jövő évi lejártát követően Iohannis kaphatja meg a főtitkári tisztséget, ami azt jelentené, hogy egy évvel mandátuma előtt lemond, és előre hozott államfőválasztást kell kiírni.
Klaus Iohannis egy hónap eleji sajtótájékoztatón arra engedett következtetni, hogy nem utasítaná el a megbízást, ha felajánlanák neki a NATO főtitkári tisztségét. Jens Stoltenberg mandátuma a NATO élén idén járna le, azonban az Ukrajna elleni orosz invázió miatt beleegyezett, hogy egy évvel meghosszabbítsák. Bár a tisztséget eddig nyugati politikusok töltötték be, éppen az ukrajnai háború miatt merült fel annak a lehetősége, hogy az új főtitkár Európa keleti részéből érkezzen. Ennek nyomán merült fel Klaus Iohannis neve.
Ha tényleg őt jelölik a tisztségre, akkor le kell mondania az államfői mandátumról, ezt követően a kormánynak legtöbb három hónapon belül ki kell írnia az elnökválasztást.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!