A brit titkosszolgálatok szerint a hétvégén elhunyt egykori orosz kém, Alekszandr Litvinyenko megmérgezése az „államilag támogatott terrorizmus nyomait mutatja”. Egy magas rangú brit kormányzati tisztviselő a The Times című lap szombati számának megerősítette: az egykori orosz ügynököt, aki brit állampolgár lett, radioaktív anyaggal, 210-es polónium-izotóppal mérgezték meg, és más meg nem nevezett bizonyítékok is arra utalnak, hogy a gyilkosságot külföldi ügynökök hajtották végre. Szakértők szerint a mérgezéshez használt menynyiségű polóniumot csak nukleáris létesítményből lehet megszerezni. A polóniumot Litvinyenko vizeletéből mutatták ki.
2006. november 27., 00:002006. november 27., 00:00
Sugárzó helyszínek Pat Troop, a brit közegészségügyi szolgálat (HPA) vezetője elmondta: a Litvinyeko szervezetében talált nagy mennyiségű polónium azt jelzi, hogy az áldozat vagy élelemmel fogyasztotta el azt, vagy belélegezte, esetleg egy seben keresztül került a véráramba. A brit szakemberek rámutattak: a dózist „jól számították ki” – a túladagolás azonnali halált okozott volna, a túl kicsi viszont nem lett volna halálos. Ez meggyőzően tanúskodik arról, hogy „jól képzett volt az (vagy azok), aki a mérgezést megszervezte”. A brit rendőrség közölte, hogy szakértőik és a hadsereg sugárzási szakemberei öt helyet kutatnak át Londonban: sugárzás nyomait találták már pénteken Litvinyenko észak-londoni házában, a japán étteremben, ahol az egykori ügynök röviddel megmérgezése előtt Mario Scaramellával találkozott, és azokban a szállodákban, amelyeket az elmúlt időszakban felkeresett. A nyomozók abból indulnak ki, hogy az egyelőre ismeretlen tettes november 1-jén adta be Litvinyenkónak a polóniumot. Az exkémnek az említett napon több találkozója volt. Teázott például két orosszal, akik közül az egyik Andrej Lugovoj, a KGB szovjet titkosszolgálat egykori tisztje volt, a másikról pedig csak annyit tudni, hogy a keresztneve állítólag Vlagyimir. Ez utóbbi cáfolta, hogy bármi köze lenne Alekszandr Litvinyenko halálához. A News of the World című lap értesülései szerint az egykori kém gyilkosa az orosz különleges erők, a Spetnaz veteránja. Litvinyenko a japán étteremben, Scaramellától kapott terhelő dokumentumokat a férfiról, akit a brit lap csak Igornak nevez. A lap szerint Litvinyenko halála előtt átadta az Igorról szóló dossziét a Scotland Yardnak, a rendőrség pedig vizsgálatot indított a 46 éves férfi azonosítására, aki vélhetőleg Olaszországban tartózkodik. A lap birtokában levő dossziémásolat „kényelmetlen” személyek névsorát tartalmazza, amelyen Litvinyenko a listavezető. A névsorban szerepel továbbá Anna Politkovszkaja újságíró, akit októberben gyilkoltak meg Moszkvában, Mario Scaramella professzor, aki a KGB olaszországi tevékenységét kutatta, Vlagyimir Bukovszkij emberjogi aktivista, Borisz Berezovszkij üzletember, valamint Paolo Guzzanti olasz szenátor is. A brit lap által megszerzett dokumentumok szerint Igor az egykori KGB Méltóság és Becsület elnevezésű alakulatának tagja, amely a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szembehelyezkedő disszidensek elhallgattatásával foglalkozik.
A Kremlt gyanúsítják A Kreml rendelte el a volt titkosügynök meggyilkolását, mert az sok mindenről tudott – vélekedett szombaton az az olasz férfi, aki utoljára találkozott a megmérgezett orosz kémmel. Mario Scaramella a Corriere della Sera olasz lapnak adott interjújában hangoztatta, hogy Alekszandr Litvinyenkót azért gyilkolták meg, amit tudott. A The Guardian című brit lap szombaton azt írta, elektronikus üzenetek utalnak arra, hogy az orosz titkosszolgálatok erőszakot készültek alkalmazni Litvinyenko és Borisz Berezovszkij orosz üzletember, Putyin orosz elnök Angliában élő ellenfelei ellen. Ezeket a dokumentumokat, amelyeket az újság megszerzett, Scaramella november elsején londoni találkozójukon megmutatta az orosz ügynöknek.
Putyin mossa kezeit Az orosz elnök félresöpörte azokat vádakat, hogy köze van Litvinyenko halálához, és reményét fejezte ki, hogy tartózkodnak a botránykavarástól az ügyben. Vlagyimir Putyin pénteken, a helsinki EU–orosz csúcs utáni sajtóértekezleten kijelentette, nem lehet Alekszandr Litvinyenko megöléséről beszélni. A brit orvosok jelentésében nincs utalás arra, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) brit menedékjogot kapott egykori alezredese „erőszakos halált” halt, tehát nincs alapja az ilyen szóbeszédnek – mutatott rá az orosz elnök. Putyin felajánlotta, hogy Oroszország segít a volt kém halálának kivizsgálásában. Litvinyenko búcsúlevelében Putyint vádolta megöletésével, úgy vélve, hogy az orosz elnök bizonyítja „barbárságát és kegyetlenségét”. n Hírösszefoglaló
********* Eredménytelenül zárult az EU–orosz csúcs Az EU felhatalmazás hiányában nem tudta a terveknek megfelelően elkezdeni tárgyalásait Oroszországgal egy új partnerségi megállapodásról – közölte Matti Vanhanen, az EU soros elnökének tisztét betöltő Finnország kormányfője a Helsinkiben lezajlott EU–Oroszország-csúcstalálkozó után. A tárgyalások elkezdését Lengyelország vétója akadályozta meg. Varsó ahhoz a feltételhez köti vétójának visszavonását, hogy Moszkva szüntesse meg a lengyel húsáruk és zöldségfélék importjának tilalmát. Oroszországnak fel kell oldania a lengyel húsárura elrendelt behozatali tilalmat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélése után José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A helsinki csúcs utáni sajtóértekezleten Putyin elmondta: Oroszország sajnálja, hogy az EU nem tette lehetővé a tárgyalások elkezdését.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
Drón csapódott be egy lakóépületbe Wyryki településen, Kelet-Lengyelországban, de senki sem sérült meg – jelentette a Polsat News magán televíziós csatorna a helyi rendőrségre hivatkozva.
Európa harcban áll egy egységes és békében élő, szabad és független kontinensért – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.
Halíl al-Hajja, a Hamász emigrációban élő gázai vezetője, egyúttal főtárgyalója az Izraellel katari közvetítéssel folyó tárgyalásokon, túlélte Izrael keddi dohai, célzott rakétatámadását, a fia és stábjának vezetője azonban életét vesztette.
A lengyel hadsereg szerdán kora reggel közölte, hogy lelőtt néhány drónt, amelyek megsértették légterét az oroszok szomszédos Ukrajna elleni támadása során.
Az Egyesült Államok arról tájékoztatta több európai partnerét – köztük Romániát is –, hogy kivonul az Oroszország, Kína és Irán által terjesztett dezinformáció elleni közös küzdelemből.
Örömét fejezte ki George Simion, az AUR elnöke, hogy a Francois Bayrou vezette francia kormány megbukott a hétfői parlamenti bizalmi szavazáson, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan a bukaresti kabinet is követi a példáját.
Izrael hétfőn felszólította Gázaváros lakóit, hogy azonnal hagyják el a várost, miután figyelmeztette őket, hogy ha a Hamász nem engedi szabadon az utolsó túszokat és nem adja meg magát, akkor „hatalmas hurrikánként” fokozza a légitámadásokat.