A brit titkosszolgálatok szerint a hétvégén elhunyt egykori orosz kém, Alekszandr Litvinyenko megmérgezése az „államilag támogatott terrorizmus nyomait mutatja”. Egy magas rangú brit kormányzati tisztviselő a The Times című lap szombati számának megerősítette: az egykori orosz ügynököt, aki brit állampolgár lett, radioaktív anyaggal, 210-es polónium-izotóppal mérgezték meg, és más meg nem nevezett bizonyítékok is arra utalnak, hogy a gyilkosságot külföldi ügynökök hajtották végre. Szakértők szerint a mérgezéshez használt menynyiségű polóniumot csak nukleáris létesítményből lehet megszerezni. A polóniumot Litvinyenko vizeletéből mutatták ki.
2006. november 27., 00:002006. november 27., 00:00
Sugárzó helyszínek Pat Troop, a brit közegészségügyi szolgálat (HPA) vezetője elmondta: a Litvinyeko szervezetében talált nagy mennyiségű polónium azt jelzi, hogy az áldozat vagy élelemmel fogyasztotta el azt, vagy belélegezte, esetleg egy seben keresztül került a véráramba. A brit szakemberek rámutattak: a dózist „jól számították ki” – a túladagolás azonnali halált okozott volna, a túl kicsi viszont nem lett volna halálos. Ez meggyőzően tanúskodik arról, hogy „jól képzett volt az (vagy azok), aki a mérgezést megszervezte”. A brit rendőrség közölte, hogy szakértőik és a hadsereg sugárzási szakemberei öt helyet kutatnak át Londonban: sugárzás nyomait találták már pénteken Litvinyenko észak-londoni házában, a japán étteremben, ahol az egykori ügynök röviddel megmérgezése előtt Mario Scaramellával találkozott, és azokban a szállodákban, amelyeket az elmúlt időszakban felkeresett. A nyomozók abból indulnak ki, hogy az egyelőre ismeretlen tettes november 1-jén adta be Litvinyenkónak a polóniumot. Az exkémnek az említett napon több találkozója volt. Teázott például két orosszal, akik közül az egyik Andrej Lugovoj, a KGB szovjet titkosszolgálat egykori tisztje volt, a másikról pedig csak annyit tudni, hogy a keresztneve állítólag Vlagyimir. Ez utóbbi cáfolta, hogy bármi köze lenne Alekszandr Litvinyenko halálához. A News of the World című lap értesülései szerint az egykori kém gyilkosa az orosz különleges erők, a Spetnaz veteránja. Litvinyenko a japán étteremben, Scaramellától kapott terhelő dokumentumokat a férfiról, akit a brit lap csak Igornak nevez. A lap szerint Litvinyenko halála előtt átadta az Igorról szóló dossziét a Scotland Yardnak, a rendőrség pedig vizsgálatot indított a 46 éves férfi azonosítására, aki vélhetőleg Olaszországban tartózkodik. A lap birtokában levő dossziémásolat „kényelmetlen” személyek névsorát tartalmazza, amelyen Litvinyenko a listavezető. A névsorban szerepel továbbá Anna Politkovszkaja újságíró, akit októberben gyilkoltak meg Moszkvában, Mario Scaramella professzor, aki a KGB olaszországi tevékenységét kutatta, Vlagyimir Bukovszkij emberjogi aktivista, Borisz Berezovszkij üzletember, valamint Paolo Guzzanti olasz szenátor is. A brit lap által megszerzett dokumentumok szerint Igor az egykori KGB Méltóság és Becsület elnevezésű alakulatának tagja, amely a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szembehelyezkedő disszidensek elhallgattatásával foglalkozik.
A Kremlt gyanúsítják A Kreml rendelte el a volt titkosügynök meggyilkolását, mert az sok mindenről tudott – vélekedett szombaton az az olasz férfi, aki utoljára találkozott a megmérgezett orosz kémmel. Mario Scaramella a Corriere della Sera olasz lapnak adott interjújában hangoztatta, hogy Alekszandr Litvinyenkót azért gyilkolták meg, amit tudott. A The Guardian című brit lap szombaton azt írta, elektronikus üzenetek utalnak arra, hogy az orosz titkosszolgálatok erőszakot készültek alkalmazni Litvinyenko és Borisz Berezovszkij orosz üzletember, Putyin orosz elnök Angliában élő ellenfelei ellen. Ezeket a dokumentumokat, amelyeket az újság megszerzett, Scaramella november elsején londoni találkozójukon megmutatta az orosz ügynöknek.
Putyin mossa kezeit Az orosz elnök félresöpörte azokat vádakat, hogy köze van Litvinyenko halálához, és reményét fejezte ki, hogy tartózkodnak a botránykavarástól az ügyben. Vlagyimir Putyin pénteken, a helsinki EU–orosz csúcs utáni sajtóértekezleten kijelentette, nem lehet Alekszandr Litvinyenko megöléséről beszélni. A brit orvosok jelentésében nincs utalás arra, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) brit menedékjogot kapott egykori alezredese „erőszakos halált” halt, tehát nincs alapja az ilyen szóbeszédnek – mutatott rá az orosz elnök. Putyin felajánlotta, hogy Oroszország segít a volt kém halálának kivizsgálásában. Litvinyenko búcsúlevelében Putyint vádolta megöletésével, úgy vélve, hogy az orosz elnök bizonyítja „barbárságát és kegyetlenségét”. n Hírösszefoglaló
********* Eredménytelenül zárult az EU–orosz csúcs Az EU felhatalmazás hiányában nem tudta a terveknek megfelelően elkezdeni tárgyalásait Oroszországgal egy új partnerségi megállapodásról – közölte Matti Vanhanen, az EU soros elnökének tisztét betöltő Finnország kormányfője a Helsinkiben lezajlott EU–Oroszország-csúcstalálkozó után. A tárgyalások elkezdését Lengyelország vétója akadályozta meg. Varsó ahhoz a feltételhez köti vétójának visszavonását, hogy Moszkva szüntesse meg a lengyel húsáruk és zöldségfélék importjának tilalmát. Oroszországnak fel kell oldania a lengyel húsárura elrendelt behozatali tilalmat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélése után José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A helsinki csúcs utáni sajtóértekezleten Putyin elmondta: Oroszország sajnálja, hogy az EU nem tette lehetővé a tárgyalások elkezdését.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.