
Leminősítés. A német alkotmányvédelmi hivatal szélsőjobboldali párttá minősítette az AfD-t
Fotó: Facebook/Alice Weidel
Keményen bírálták az Egyesült Államok kormányzatának tagjai Berlint, miután a német alkotmányvédelmi hivatal szélsőjobboldalinak nyilvánította az Alternatíva Németországért pártot (AfD), amely a legnagyobb ellenzéki erő.
2025. május 03., 13:322025. május 03., 13:32
„A pártban uralkodó etnikai és származásalapú népfelfogás összeegyeztethetetlen a szabad demokratikus renddel” – áll a belügyi hírszerzés AfD-ről kiadott közleményében, amelyet a BBC idézett.
Az ügynökség, a Bundesamt für Verfassungsschutz (BfV) már korábban is szélsőjobboldalinak minősítette az AfD-t három keleti tartományban, ahol a legnagyobb a népszerűsége. Most ezt a minősítést kiterjesztették az egész pártra.
Az AfD „arra törekszik, hogy bizonyos népcsoportokat kizárjon a társadalomban való egyenlő részvételből” – áll a közleményben.
Alice Weidel és Tino Chrupalla társelnökök szerint a döntés „egyértelműen politikai indíttatású” és „súlyos csapás a német demokráciára”.
Beatrix von Storch, a párt frakcióvezető-helyettese a BBC Newshour című műsorában azt mondta, hogy a minősítés „olyan, ahogyan egy autoriter állam, egy diktatúra kezeli a pártjait”.
Az új besorolás nagyobb jogkörrel ruházza fel a hatóságokat az AfD megfigyelésére, olyan taktikákat alkalmazva, mint a telefonlehallgatás és a beépített ügynökök.
J. D. Vance, aki kilenc nappal a választások előtt Münchenben találkozott Weidellel, és a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében az AfD támogatását fejezte ki, azt mondta, hogy „bürokraták” próbálják tönkretenni a pártot.
– írta az X-en.
Az amerikai külügyminiszter még keményebben fogalmazott.
„Ez nem demokrácia – ez zsarnokság álruhában” – írta Marco Rubio az X-en.
A német külügyminisztérium reagált a miniszter bírálatára.
„Ez a demokrácia” – írta a német külügyi tárca, egyenesen a politikus X-bejegyzésére válaszolva.
„Történelmünkből megtanultuk, hogy a jobboldali szélsőségességnek véget kell vetni” – zárult a közlemény.
Az új besorolás újra felerősítette az AfD betiltására irányuló felhívásokat a parlamentben, vagyis a Bundestagban jövő héten tartandó szavazás előtt, amelyen Friedrich Merz konzervatív vezető kancellárrá való megerősítéséről szavaznak. Ő a balközép szociáldemokratákkal (SPD) fog koalíciót vezetni.
Lars Klingbeil, az SPD vezetője, aki várhatóan alkancellár és pénzügyminiszter lesz, azt mondta, hogy bár nem fognak elhamarkodott döntést hozni, a kormány megfontolja az AfD betiltását.
„Más országot akarnak, tönkre akarják tenni a demokráciánkat. És ezt nagyon komolyan kell vennünk” – mondta a Bild című lapnak.
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
Donald Trump amerikai elnök egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb katonai csapást, amennyiben rövid időn belül sikerül megállapodást kötni.
A Ceutából kiindult migrációs válság nyomán tovább mélyül a feszültség az Európai Unióban: huszonkét tagállami vezető.
Románia a három legveszélyesebb európai ország közé tartozik az autósok biztonsága szempontjából – derül ki egy friss összehasonlításból.
A Ceutából érkező felvételek bizonyítják, hogy az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás konkrét veszélyt jelent az európai határok biztonságára – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő.
Varsó fontolóra veszi további Patriot rakéták átadását Kijevnek, miután csütörtökre virradóra feltehetően orosz rakéta csapódott be egy mezőben Kelet-Lengyelországban – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Legalább tizenhárman meghaltak csütörtökön Ukrajna szerte az újabb heves orosz légitámadásokban – adták hírül az ukrán hatóságok.
Miközben az Egyesült Államok csütörtökre virradóra újabb csapásokat hajtott végre Irán ellen, miután a perzsa állam ismét amerikai célpontokat támadott a Közel-Keleten, Donald Trump amerikai elnök további kemény csapásokat helyezett kilátásba.
A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.
szóljon hozzá!