A jogszabály oly mértékben és módon korlátozná a kisebbségi nyelvhasználatot, mely a kárpátaljai magyarság történetében még nem fordult elő
Fotó: Sputniknews.com/Alexandr Maksimenko
Már rövid távon halálra ítélheti a kárpátaljai magyar sajtót a minap elfogadott, brutálisan szigorú ukrán nyelvtörvény, amely gyakorlatilag a magánbeszélgetésekre korlátozza és a templomok falai közé szorítja a kisebbségiek anyanyelvhasználatát. Az érintettek jogi kiskapukban, a végrehajtás elmaradásában és Volodimir Zelenszkij új államfő szemléletváltásában bíznak.
2019. május 06., 09:292019. május 06., 09:29
2019. május 06., 09:582019. május 06., 09:58
A kijevi parlament által április végén elfogadott ukrán nyelvtörvény gyakorlatba ültetésének megakadályozásában, hatályon kívül helyezésében reménykednek az országban élő nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok. Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai származású európai parlamenti (EP) képviselője több alkalommal is felhívta az uniós törvényhozók figyelmét arra, hogy az új nyelvtörvénnyel
Tavaly ősszel levélben tájékoztatta Antonio Tajanit, az Európai Parlament elnökét az akkor még csak az Ukrán Legfelső Tanács által első olvasatban elfogadott nyelvtörvényről. Bocskor Andrea arra kérte az olasz politikust, hasson oda a kijevi kormánynál és Petro Porosenko ukrán elnöknél, hogy mielőtt az új nyelvtörvény második olvasatra kerülne, azt küldjék el véleményezésre a Velencei Bizottságnak. Továbbá a Fidesz és a határon túli magyarok EP-képviselőivel, román, valamint bolgár képviselőkkel közösen nyílt levélben fordultak a kijevi törvényhozás elnökéhez. Felhívták Andrij Parubij figyelmét arra, hogy Ukrajna kötelezettséget vállalt az országban élő nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, többek között a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye és az EU–Ukrajna társulási megállapodás révén. Őt is arra kérték, a döntő voks előtt küldjék el a jogszabályt a Velencei Bizottságnak véleményezésre, s csak annak jóváhagyása után kerüljön sor a szavazásra.
„Sajnos süket fülekre talált a felszólítás, nem történt érdemi változás” – nyilatkozta a Krónikának Bocskor Andrea. Az EP-képviselő elmondta, a jogszabály oly mértékben és módon korlátozná a kisebbségi nyelvhasználatot, mely a kárpátaljai magyarság történetében még nem fordult elő.
– vázolta fel röviden a helyzetet a kárpátaljai politikus.
Megkérdeztük Bocskor Andreát, lát-e esélyt arra, hogy az új államfő lépjen az ügyben. „Remélem, Volodimir Zelenszkij érdemi változásokat hoz az ukrán politikában, főleg, ami az országban élő kisebbségi jogokat illeti. Zelenszkij a napokban kijelentette, hogy az új ukrán nyelvtörvényt felül kell vizsgálni, hogy az minden ukrán állampolgár alkotmányos jogainak és érdekeinek megfeleljen” – mondta bizakodóan a Fidesz EP-képviselője. Szerinte Zelenszkij nyilatkozataiból az is kiderül, más tervei, céljai vannak az országgal kapcsolatban, Ukrajna valós gondjaival kíván foglalkozni, mely az állampolgárokat közvetlenül a mindennapokban érintik, mint például az orosz agresszió, a lassú gazdasági fejlődés, az ukrán lakosság külföldre való kivándorlásának megfékezése, a korrupció visszaszorítása. „Elismeri, hogy az ukrán nyelv az egyetlen államnyelv az országban, ez így volt, és így lesz, az államnak gondoskodnia kell az ukrán nyelv fejlődéséről, viszont ösztönző lépések útján, pozitív példákon keresztül kell vonzóvá tenni, és nem ráerőszakolni azt az állampolgárokra büntetések és tiltások által” – idézett az új ukrán államfő nyilatkozataiból Bocskor Andrea. A kárpátaljai politikus biztatónak nevezte Maja Kocijancicnak, az Európai Bizottság szóvivőjének kijelentését is, miszerint
Pallagi Marianna, a Kárpátalja.ma hírportál főszerkesztője szerint a hatalmon lévő nacionalista kormány a nyelvtörvénnyel szeretne kék-sárga szájkosarat rakni a lakosokra az új elnök beiktatása előtt. „Az ukrán alkotmányt és az európai normákat semmibe vevő rendelet aláírásával a leköszönő Petro Porosenko is rúghat egy utolsót a nemzeti kisebbségek tagjaiba. A törvény kidolgozói nem győzik hangsúlyozni, hogy az ukrán nyelv használatát szabályozzák, nem rendelkeznek a kisebbségi nyelvhasználatról, holott valójában a magánszférába és a templomok falai közé szorítják azt. Ez az álszentség jellemző több, a kisebbségek helyzetét kitűnően átlátó politikai szakértőre, ukrán publicistára is” – hangsúlyozta megkeresésünkre a kárpátaljai újságíró. Úgy véli,
„Kárpátalja egyetlen magyar nyelvű rádiója, a Pulzus Rádió például mindössze adásai húsz százalékában sugározhatna magyar nyelven. A törvény teljesen ellehetetlenítené a működésüket, csakúgy, mint a nyomtatott magyar sajtóorgánumokét. Megvalósíthatatlan a kitétel, miszerint a lapszámok teljes tartalmát ukránul is kötelesek megjelentetni az eredeti példánynak megfelelő darabszámban – függetlenül attól, hogy van-e rá igény a többségi olvasók körében” – fogalmazott Pallagi Marianna.
A Kárpátalja.ma főszerkesztője hozzátette: ha valahonnan mégis sikerülne előteremteni a duplikált megjelenéshez szükséges összeget, aligha találnának elegendő kétnyelvű kollégát, akik rövid időn belül, megfelelő minőségben lefordítanák a magyar anyagokat. „A rendelet az elektronikus sajtó esetében is megkövetelné a fordításokat. Honlapunkon 2014-ben ukrán rovatot indítottunk, hogy a többségi olvasók ne csak az ukrán sajtóból, hanem a mi szemszögünkből is értesülhessenek a kárpátaljai magyarságot érintő fontosabb történésekről. Ám az fizikailag kivitelezhetetlen, hogy minden, sokszor percről percre frissülő tartalmat tűpontos fordításban megjelentessünk az államnyelven is” – vázolta a helyzetet a kárpátaljai újságíró.
Kőszeghy Elemér, a heti két alkalommal megjelenő Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője azzal a megjegyzéssel kezdte értékelését, hogy
„A sajtóra vonatkozó passzussal a törvény a magánszférába szól bele tulajdonképpen, hiszen milyen jogon avatkozik bele egy kereskedelmi alapon működő médium mindennapjaiba? A tévé és rádió olyan nyelven sugároz, a nyomtatott sajtó olyan nyelven jelenik meg, amelyiken neki megéri. Legfeljebb a közmédia terén szabhat feltételeket, de ott eleve élnek a nyelvi kvóták” – nyilatkozta lapunknak a kárpátalja lapvezető, hozzátéve: az ukrán nyelvű fordítást a szerkesztőségeknek önerőből kellene megoldani, ez viszont lehetetlen, hiszen pénzük, de megfelelő fordítói gárdájuk sincs hozzá.
Kőszeghy Elemér szerint
Így a magyar nyelvűt is, mely a magyarországi támogatás nélkül már évek óta lehúzhatta volna a rolót. „Van azonban egy érdekessége a jogszabálynak. Az a kötelezettség, hogy például a nem ukrán nyelven megjelenő sajtóterméket le kell fordítani ukránra, és minimum az eredeti példányszám felében ki is kell nyomtatni, nem vonatkozik azokra a sajtótermékekre, melyek az EU valamelyik hivatalos nyelvén jelenik meg. Ez tehát egyfajta kiskapu a magyar, román, bolgár, lengyel nyelvű sajtótermékekre, de nem az az orosz, fehérorosz, örmény, jiddis stb. nyelvűekre” – jegyezte meg a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője. Mint mondta, az a faramuci helyzet áll elő, hogy a latin betűs román lap megjelenhet dublázs nélkül, de a cirillbetűs moldovai már nem. A törvény egyébként tizenhárom havi türelmi időt adott a sajtótermékeknek arra, hogy átálljanak az új követelményekre.
Tiltakoznak a magyar szervezetek a jogszabály ellen
Diszkriminatívnak minősítette az ukrán parlament által elfogadott nyelvtörvényt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ). Közös nyilatkozatában a szervezet úgy véli: a törvény alapjaiban sérti az ország polgárainak emberi jogait, és drasztikusan szűkíti az ukrajnai nemzetiségek anyanyelv-használati jogait. Kifogásolják, hogy az ukránnak mint államnyelvnek a működéséről szóló törvény kötelező erővel írja elő az államnyelv kizárólagos használatát a közélet szinte minden területén, beleértve a közoktatást, a sajtó és hírközlés, valamint a gazdasági, politikai és kulturális tevékenységek szféráit is, amivel gyakorlatilag kizárja bármilyen más nyelvnek a társadalmi érintkezésben történő használati lehetőségét. A KMKSZ és az UMDSZ megállapította, a törvény nem csak ellehetetleníti a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelveinek a közösségi térben való használatát, de még büntetést is kilátásba helyez e szabályok megsértői számára, ami által ellentmond az ország hatályos alkotmányának és számos nemzetközi kötelezettségvállalásnak is. Andrij Parubij ukrán házelnök korábban bejelentette, várhatóan május 14-én fogja aláírni a jogszabályt, azt követően pedig Petro Porosenko hivatalban lévő elnök is haladéktalanul ellátja azt kézjegyével.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
szóljon hozzá!