Kedden életbe lép a szlovák nyelvtörvény

„Már készül az államnyelvtörvény módszertani végrehajtási utasítása. Ez egységesíti majd a jogszabály összes olyan kitételét, amelyet ma az érintett szubjektumok eltérően értelmeznek, illetve a jövőben értelmezhetnének” – jelentette ki Marek Madaric kulturális miniszter a hét végén Pozsonyban. A miniszter szerint a módszertani végrehajtási utasítás várhatóan november vagy december elejére készül el, s a tárca addig a törvénybe foglalt büntetéseket nem kívánja érvényesíteni.

A június végén elfogadott jogszabály szerint akár 5 ezer eurós pénzbüntetés is kiszabható azokra, akik megsértik a rendelkezéseket. A pénzbüntetést azonban írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie, amely felhívná az illető figyelmét a hiányosságra.

Tüntetnek a magyarok a nyelvtörvény ellen

A szlovákiai magyarok sérelmesnek érzik a nyelvtörvényt, s kedden Dunaszerdahelyen tüntetni fognak ellene. A nagygyűlést a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és néhány civil szervezet közösen szervezte. A dunaszerdahelyi DAC-stadionban megtartandó nagygyűlésre a szervezők mintegy hatezer embert várnak Szlovákia összes magyarok lakta vidékeiről, de Romániából és Magyarországról is várnak résztvevőket. A szlovákiai magyarok szállítását autóbuszokkal az MKP szervezte meg. A rendezők 4-6 ezer ember jelenlétére számítanak. „Bízunk abban, hogy a nagygyűlés méltóságteljesen és incidensek nélkül zajlik le” – nyilatkozta újságíróknak Pázmány Péter, az MKP dunaszerdahelyi járási elnöke.

A Nyitra megyei rendőrség hétfőn közölte: a tüntetésre a szlovák rendőrség és a szervezők is megfelelő módon, „személyi állománnyal és műszaki eszközökkel is” felkészültek.

Az egyházak is elítélik a szlovák jogszabályt

Kárpát-medencei magyar egyházi méltóságok és politikusok egyöntetűen felemelték szavukat a szeptember 1-jén életbelépő szlovákiai államnyelvtörvény ellen vasárnap este, a szegedi Dómban,  a Pünkösdváró Európa címmel megrendezett Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón.

A találkozó zárónyilatkozata szerint az összegyűltek „megdöbbenéssel és egymás iránti testvéri szolidaritással” állapítják meg, hogy a volt szovjet tábor országainak legtöbbjében „az egykori nacionál-kommunista rezsimek” szelleme kísért, és azok „elnyomó, jogfosztó, magyar- és kisebbségellenes, intoleráns és diszkriminatív” módszerei is tovább hatnak és érvényesülnek.

A szegedi Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó résztvevői, egyházi és polgári és politikai képviseletei a mintegy 600 ezres lélekszámú, Szlovákia lakosságának több mint 10 százalékát kitevő felvidéki magyarság iránti együttérzéssel emelik fel szavukat, és tárják a demokratikus nyilvánosság elé a 2009. szeptember 1-jével hatályba lépő szlovákiai államnyelvtörvény ügyét, „annak haladéktalan felülvizsgálatát, illetve visszavonását követelve a posztkommunista szlovák kormánytól” – áll a nyilatkozatban.

Tőkés László EP-képviselő beszédében hangsúlyozta, a mai magyarok nem területet, hanem jogokat, emberi és kisebbségi jogokat követelnek. Az Európai Uniótól joggal várjuk el, hogy ne folytasson”struccpolitikát”, hanem utasítsa el az alapelveivel ellentétes szlovákiai államnyelvtörvényt – mondta Tőkés.

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke értelmetlen, buta és káros jogszabálynak nevezte az államnyelvtörvényt. Az esetleges, vélt vagy valós történelmi sérelmek nem szolgáltathatnak alapot arra, hogy bárkinek emberi vagy kisebbségi jogát korlátozzák – közölte a politikus.

Schmitt Pál, az EP néppárti alelnöke a nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozta a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán. „Be fogjuk bizonyítani, hogy a tizenötmillió magyar szereti nyelvét és komolyan veszi” – mondta.

Surján László néppárti EP-képviselő közölte, „nem a szlovák nemzettel, hanem a posztkommunista hatalomgyakorlással és nacionalista politikával van bajunk”. „Semmi mást nem követelünk, mint avonatkozó nemzetközi szerződések szellemének és betűjének betartását” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Levélben fordult a magyar európai parlamenti képviselőkhöz a szlovák nyelvtörvény miatt a magyarországi református és az evangélikus egyház, és arra kérik a képviselőket, hogy bírják rá az Európai Uniót hathatós lépések megtételére. „Az elmúlt hónapok Magyarországgal és magyarsággal szembeni legdurvább atrocitásaként értékeljük és éljük meg mindazt, ami Szlovákiában a magyar nemzetiségű polgárokkal szemben történik. A szabadság, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szolidaritás és nemzetünk képviselete közös ügyünk” – olvasható az egyházi vezetők levelében.

Az anyanyelv használatának szabadsága a reformáció egyik nagy vívmánya, egyházaik számára tehát kiemelten fontos, hogy vallási közösségeik tagjai anyanyelvükön hallhassák az evangélium üzenetét, és mindennapos ügyeiket is anyanyelvükön intézhessék – írták.

Az egyházi vezetők „megengedhetetlennek” tartják, hogy augusztus 21-én megtagadták Sólyom László Szlovákiába történő belépését. Szerintük példátlan volt az is, hogy március 15-én a román légügyi hatóságok visszavonták az államfő gépének leszállási engedélyét. „Említhetnénk Malina Hedvig ügyét vagy a dunaszerdahelyi brutális rendőrattakot is” – fűzték hozzá. Hangsúlyozták: „ezek az események mind szemben állnak az európai normákkal, és nemcsak nemzetünknek ártanak, hanem az európai közösség szellemiségének, az Európai Unió tekintélyének is.”

A aláírók – Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Huszár Pál főgondnok, a zsinat világi elnöke, az evangélikusok részéről pedig Ittzés János elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő – kérik az európai parlamenti képviselőket: a jövőben is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy „az Európai Parlament hitelesen értesüljön a mindannyiunkat megalázó történésekről, és bírja rá az Európai Uniót hathatós lépések megtételére”.

Szlovák nagykövet: a nyelvtörvény összhangban van a nemzetközi normákkal

A szlovákiai államnyelvtörvény kedden életbe lépő módosítása a norvég Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szerint összhangban van a nemzetközi normákkal – jelentette ki hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Peter Weiss szlovák nagykövet. A módosítás kompatibilis a szlovák köztársaság kisebbségi keretegyezményben, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek chartájában foglalt kötelezettségeivel is - mondta Szlovákia magyarországi nagykövete. A törvény előkészítése már 2008-ban elkezdődött, ezért a nagykövet véleménye szerint semmiképpen sem tekinthető úgy, hogy azt célzatosan időzítették volna.

A nagykövet kitért arra is, hogy a „sokat vitatott büntetések” szabályozása a főbiztos szerint szintén összhangban van a nemzetközi standarddal, de Vollebaek körültekintő alkalmazást javasolt. A törvény alkalmazásának kérdése kapcsán azt mondta, hogy a szlovák kulturális miniszter levélben tájékoztatta az EBESZ főbiztosát a törvény végrehajtásával és a főbiztos ajánlásaival kapcsolatos szlovák álláspontról.

Peter Weiss elmondta, hogy szeptember 7-re szakértői egyeztetést hívtak össze Pozsonyban, amelyre meghívást kaptak a kisebbségügyi főbiztos szakértői. Hozzátette: augusztus 28-án ülésezett szlovák kormány nemzetiségi, kisebbségügyi tanácsa, amelyre szakértőket is meghívtak.

Kijelentette, hogy a magyar kisebbség kivételével minden más kisebbség képviselője támogatta a törvénymódosítást és a végrehajtási terveket. Kérdésre azt mondta, a törvény azért nem vonatkozik a cseh nyelvre, mert az a szlovákok számára érthető.

Megfogalmazása szerint a törvény csak a közélet bizonyos területeire vonatkozik és nem érinti az emberek közötti magántermészetű érintkezést. Azt mondta, hogy a törvény nem szabályozza a nyelvhasználatot a nyilvános gyűléseken, az istentiszteleteken, az idegen nyelvű sajtóban, a cégnevekben, a védett márkákban és elnevezésekben illetve az internetes közleményekben sem. Hangsúlyozta, hogy a törvényben foglalt szankciók preventív jellegűek, a törvénynek „semmi esetre sem célja, hogy büntesse” valamely kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárokkal. Kijelentette, hogy aki megsérti a törvényt „lehetőséget kap a javításra, anélkül, hogy pénzügyi szankcióval sújtanák”. Azt, hogy ez pontosan hogyan történik, a nagykövet nem fejtette ki. Azt viszont elmondta, hogy a büntetéseket fokozatosan állapítják meg, tekintettel a cselekmény terjedelmére, következményére, időtartamára.

Hangsúlyozta, hogy az egyszerű állampolgár nem büntethető, mert a törvény elsősorban az állami és közigazgatási szerveket érinti. Azt mondta, hogy az ötezer eurós büntetés például arra az esetre vonatkozik, amikor egy reklámban masszívan megsértik az államnyelvtörvényt.

Külön jogszabályok garantálják a Szlovákiában élő kisebbségek jogait arra, hogy anyanyelvüket a nyilvános érintkezés során használhassák – közölte. Peter Weiss azt mondta, nem igaz az a magyar sajtóban helyenként megjelent kép, hogy a szlovákiai magyar közösség brutális elnyomás alatt élne.

Arra a kérdésre, mi lehet az oka annak, hogy az általa elmondottak ellenére minden magyar párt tiltakozik a törvény ellen, úgy felelt, tudja, hogyan zajlik egy ilyen ügy a politikában, ezért nem akarja elemezni a magyar és a szlovák politikai pártok megnyilvánulásait.

Weiss kitért arra is, hogy az egészségügyben a nyelvhasználat nem szankcionálandó és egy súlyos beteg esetében senki nem fogja elvárni, hogy ne az anyanyelvén beszéljen. Arra a kérdésre, hogy nem gondolja-e, hogy a nyelvtörvény és Sólyom László Szlovákiából való kitiltása súlyosan megsértette a szlovák-magyar alapszerződést, azt mondta, a szlovák kormány nem tervezi a dokumentum felülvizsgálatát. Hozzátette, véleményük szerint éppen hogy hatékonyabban kellene az alapszerződés által biztosított eszközöket kihasználni, ahelyett, hogy egyes eseteket nemzetközi fórumok elé vinnének. Kijelentette, hogy az Európai Uniónak (EU) rengeteg problémával kell megküzdenie és „ha minden kisebb vagy nagyobb problémánkat az unió elé vinnénk”, az az EU-t „elfárasztaná” és úgy néznénk ki, mint két tagállam, amelyek nem képesek kezelni kétoldalú problémáikat.

A szlovák parlament június végén fogadta el az államnyelvtörvényt szigorító módosítást. Augusztus 21-én meghiúsult Sólyom László szlovákiai látogatása, mivel a pozsonyi hatóságok megtagadták a belépést a magyar államfőtől, aki a révkomáromi Szent István-szobor avatásán vett volna részt. Robert Fico szlovák miniszterelnök aznap délután jelentette be a pozsonyi döntést. A köztársasági elnök a lépést példátlannak, a két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlannak és kimenthetetlennek nevezte.

Kumin Ferenc, a köztársasági elnöki hivatal főosztályvezetője az incidensről azt mondta: a sértés miatt Magyarországnak elégtételt kell kapnia. Marek Trubac szlovák elnöki szóvivő azt nyilatkozta: „Ivan Gasparovic elnökúr nem lát okot arra, miért kellene a szlovák félnek bocsánatot kérnie”.

A budapesti külügyminisztérium is példátlannak nevezte az államfő kitiltását. Balázs Péter külügyminiszter közölte, a tárca tájékoztatni akarja a szélesebb nemzetközi közvéleményt és az EU tagállamait.

Az Európai Bizottság közben azt tudatta, hogy a magyar-szlovák diplomáciai incidenst olyan kétoldalú ügynek tekintik, amelyben a testület semmilyen formában nem érintett.