
Fotó: Twitter/Arab News
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerdán bejelentette, hogy átvette az ország nemzetbiztonsági tanácsának vezetését, és megígérte, hogy a lehető legnagyobb szigorral lépnek fel a közép-ázsiai köztársaságban több mint egy évtizede legsúlyosabb zavargások visszaszorítására. Szerda este kihirdették a rendkívüli állapotot az egész országban.
2022. január 05., 21:072022. január 05., 21:07
2022. január 05., 21:332022. január 05., 21:33
Tokajev elnök a televízióban mondott beszédében közölte, hogy a zavargások során tömeges támadásokat hajtottak végre a rendvédelmi erők ellen, amelynek a tagjai között halottak és sebesültek is vannak. „Bűnöző csoportok verik a katonáinkat, megalázzák őket, meztelenül vonszolják az utcákon, erőszakoskodnak a nőkkel és fosztogatják az üzleteket” – mondta az elnök.
– jelentette ki Tokajev.
A nemzetbiztonsági tanács élén korábban a befolyásos Nurszultan Nazarbajev, az országot 1991-es függetlenné válásától 2019-ig elnökként irányító volt szovjet kommunista kazah pártfőtitkár állt. A rendőrség a fagyos téli időjárásban vízágyúkat, könnygázt és hanggránátokat vetett be a tüntetők ellen.
Tokajev bejelentette, hogy nem hagyja el az országot, a fővárosban, Nur-Szultanban marad. Az államfő a nemzethez intézett televíziós beszédében politikai reformokat is ígért, amelyeket rövidesen ismertetni kíván. Ugyanakkor kéthetes szükségállapotot rendelt el a fővárosban és az ország legnagyobb városában, Almatiban, éjszakai kijárási tilalommal és a közlekedés korlátozásával a két városban és a környékén.
Kanat Tajmerdenov almati kormányzó szerint a zavargások során több mint 120 járművet – közöttük 33 rendőrautót, tűzoltó járműveket és mentőket – gyújtottak fel, több mint 120 boltot, 130 kávéházat és éttermet, valamint mintegy száz irodát fosztottak ki. Több mint 500 embert bántalmaztak, közöttük 130 nőt és idős embert. A nap második felében elérhetetlenek voltak a hírportálok, a Netblocks netfigyelő szervezet szerint országszerte blokkolták az internet-hozzáférést.
Fotó: Twitter/Arab News
A kazahsztáni tiltakozások Zsanaozenben kezdődtek vasárnap, miután az országban eltörölték a cseppfolyósított földgáz árplafonját, és emiatt jelentősen megemelkedett a benzin alternatívájaként használt autógáz (LPG) ára. A zavargások átterjedtek az ország több városára, köztük Almatira és vidéki településekre is.
Az államfői beszéd után nem sokkal a tüntetők elfoglalták Kazahsztán legnagyobb városa, Almati repülőterét. Valamennyi, Almatiból induló és oda érkező járatot átmenetileg töröltek. Almati terület székhelyén, Taldikorganban a tüntetők ledöntötték a korábbi elnök, Nurszultan Nazarbajev 2016-ban felállított szobrát – jelentette a KazTag hírportál. Az ország legnagyobb városában, Almatiban, amelynek repülőterét szerda este elfoglalták a tüntetők, több tucatnyi tiltakozó behatolt a kazah Nemzetbiztonsági Bizottság (KGB) helyi központjába, és elfoglalta az épületet.
Fotó: Twitter/Arab News
A Kazahsztánban zajló zavargások okán az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője szerdai közleményében felelősségteljes cselekvésre és önmérsékletre szólított fel minden felet, hangsúlyozva: fontos tartózkodni az erőszak fokozódásához vezethető cselekedetektől. Az Európai Unió a helyzet békés megoldását szorgalmazza az összes érdekelt fél bevonásával folytatott párbeszéd révén, a polgárok alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett – közölte az uniós külügyi szolgálat.
„Kazahsztán fontos partnere az Európai Uniónak. A megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás keretében az Unió számít Kazahsztánra, ahogyan arra is, hogy az ország betartja kötelezettségvállalásait, biztosítja a sajtószabadságot, valamint a szabad hozzáférést az információkhoz” – fogalmaztak.

Tüntetések robbantak ki több kazahsztáni városban, miután a közép-ázsiai ország kormánya feloldotta a cseppfolyósított gáz árplafonját, aminek következtében megemelkedett a benzin népszerű alternatívájaként használt termék ára.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
szóljon hozzá!