Fotó: Twitter/Arab News
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerdán bejelentette, hogy átvette az ország nemzetbiztonsági tanácsának vezetését, és megígérte, hogy a lehető legnagyobb szigorral lépnek fel a közép-ázsiai köztársaságban több mint egy évtizede legsúlyosabb zavargások visszaszorítására. Szerda este kihirdették a rendkívüli állapotot az egész országban.
2022. január 05., 21:072022. január 05., 21:07
2022. január 05., 21:332022. január 05., 21:33
Tokajev elnök a televízióban mondott beszédében közölte, hogy a zavargások során tömeges támadásokat hajtottak végre a rendvédelmi erők ellen, amelynek a tagjai között halottak és sebesültek is vannak. „Bűnöző csoportok verik a katonáinkat, megalázzák őket, meztelenül vonszolják az utcákon, erőszakoskodnak a nőkkel és fosztogatják az üzleteket” – mondta az elnök.
– jelentette ki Tokajev.
A nemzetbiztonsági tanács élén korábban a befolyásos Nurszultan Nazarbajev, az országot 1991-es függetlenné válásától 2019-ig elnökként irányító volt szovjet kommunista kazah pártfőtitkár állt. A rendőrség a fagyos téli időjárásban vízágyúkat, könnygázt és hanggránátokat vetett be a tüntetők ellen.
Tokajev bejelentette, hogy nem hagyja el az országot, a fővárosban, Nur-Szultanban marad. Az államfő a nemzethez intézett televíziós beszédében politikai reformokat is ígért, amelyeket rövidesen ismertetni kíván. Ugyanakkor kéthetes szükségállapotot rendelt el a fővárosban és az ország legnagyobb városában, Almatiban, éjszakai kijárási tilalommal és a közlekedés korlátozásával a két városban és a környékén.
Kanat Tajmerdenov almati kormányzó szerint a zavargások során több mint 120 járművet – közöttük 33 rendőrautót, tűzoltó járműveket és mentőket – gyújtottak fel, több mint 120 boltot, 130 kávéházat és éttermet, valamint mintegy száz irodát fosztottak ki. Több mint 500 embert bántalmaztak, közöttük 130 nőt és idős embert. A nap második felében elérhetetlenek voltak a hírportálok, a Netblocks netfigyelő szervezet szerint országszerte blokkolták az internet-hozzáférést.
Fotó: Twitter/Arab News
A kazahsztáni tiltakozások Zsanaozenben kezdődtek vasárnap, miután az országban eltörölték a cseppfolyósított földgáz árplafonját, és emiatt jelentősen megemelkedett a benzin alternatívájaként használt autógáz (LPG) ára. A zavargások átterjedtek az ország több városára, köztük Almatira és vidéki településekre is.
Az államfői beszéd után nem sokkal a tüntetők elfoglalták Kazahsztán legnagyobb városa, Almati repülőterét. Valamennyi, Almatiból induló és oda érkező járatot átmenetileg töröltek. Almati terület székhelyén, Taldikorganban a tüntetők ledöntötték a korábbi elnök, Nurszultan Nazarbajev 2016-ban felállított szobrát – jelentette a KazTag hírportál. Az ország legnagyobb városában, Almatiban, amelynek repülőterét szerda este elfoglalták a tüntetők, több tucatnyi tiltakozó behatolt a kazah Nemzetbiztonsági Bizottság (KGB) helyi központjába, és elfoglalta az épületet.
Fotó: Twitter/Arab News
A Kazahsztánban zajló zavargások okán az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője szerdai közleményében felelősségteljes cselekvésre és önmérsékletre szólított fel minden felet, hangsúlyozva: fontos tartózkodni az erőszak fokozódásához vezethető cselekedetektől. Az Európai Unió a helyzet békés megoldását szorgalmazza az összes érdekelt fél bevonásával folytatott párbeszéd révén, a polgárok alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett – közölte az uniós külügyi szolgálat.
„Kazahsztán fontos partnere az Európai Uniónak. A megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás keretében az Unió számít Kazahsztánra, ahogyan arra is, hogy az ország betartja kötelezettségvállalásait, biztosítja a sajtószabadságot, valamint a szabad hozzáférést az információkhoz” – fogalmaztak.
Tüntetések robbantak ki több kazahsztáni városban, miután a közép-ázsiai ország kormánya feloldotta a cseppfolyósított gáz árplafonját, aminek következtében megemelkedett a benzin népszerű alternatívájaként használt termék ára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!