
Fotó: Twitter/Arab News
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerdán bejelentette, hogy átvette az ország nemzetbiztonsági tanácsának vezetését, és megígérte, hogy a lehető legnagyobb szigorral lépnek fel a közép-ázsiai köztársaságban több mint egy évtizede legsúlyosabb zavargások visszaszorítására. Szerda este kihirdették a rendkívüli állapotot az egész országban.
2022. január 05., 21:072022. január 05., 21:07
2022. január 05., 21:332022. január 05., 21:33
Tokajev elnök a televízióban mondott beszédében közölte, hogy a zavargások során tömeges támadásokat hajtottak végre a rendvédelmi erők ellen, amelynek a tagjai között halottak és sebesültek is vannak. „Bűnöző csoportok verik a katonáinkat, megalázzák őket, meztelenül vonszolják az utcákon, erőszakoskodnak a nőkkel és fosztogatják az üzleteket” – mondta az elnök.
– jelentette ki Tokajev.
A nemzetbiztonsági tanács élén korábban a befolyásos Nurszultan Nazarbajev, az országot 1991-es függetlenné válásától 2019-ig elnökként irányító volt szovjet kommunista kazah pártfőtitkár állt. A rendőrség a fagyos téli időjárásban vízágyúkat, könnygázt és hanggránátokat vetett be a tüntetők ellen.
Tokajev bejelentette, hogy nem hagyja el az országot, a fővárosban, Nur-Szultanban marad. Az államfő a nemzethez intézett televíziós beszédében politikai reformokat is ígért, amelyeket rövidesen ismertetni kíván. Ugyanakkor kéthetes szükségállapotot rendelt el a fővárosban és az ország legnagyobb városában, Almatiban, éjszakai kijárási tilalommal és a közlekedés korlátozásával a két városban és a környékén.
Kanat Tajmerdenov almati kormányzó szerint a zavargások során több mint 120 járművet – közöttük 33 rendőrautót, tűzoltó járműveket és mentőket – gyújtottak fel, több mint 120 boltot, 130 kávéházat és éttermet, valamint mintegy száz irodát fosztottak ki. Több mint 500 embert bántalmaztak, közöttük 130 nőt és idős embert. A nap második felében elérhetetlenek voltak a hírportálok, a Netblocks netfigyelő szervezet szerint országszerte blokkolták az internet-hozzáférést.
Fotó: Twitter/Arab News
A kazahsztáni tiltakozások Zsanaozenben kezdődtek vasárnap, miután az országban eltörölték a cseppfolyósított földgáz árplafonját, és emiatt jelentősen megemelkedett a benzin alternatívájaként használt autógáz (LPG) ára. A zavargások átterjedtek az ország több városára, köztük Almatira és vidéki településekre is.
Az államfői beszéd után nem sokkal a tüntetők elfoglalták Kazahsztán legnagyobb városa, Almati repülőterét. Valamennyi, Almatiból induló és oda érkező járatot átmenetileg töröltek. Almati terület székhelyén, Taldikorganban a tüntetők ledöntötték a korábbi elnök, Nurszultan Nazarbajev 2016-ban felállított szobrát – jelentette a KazTag hírportál. Az ország legnagyobb városában, Almatiban, amelynek repülőterét szerda este elfoglalták a tüntetők, több tucatnyi tiltakozó behatolt a kazah Nemzetbiztonsági Bizottság (KGB) helyi központjába, és elfoglalta az épületet.
Fotó: Twitter/Arab News
A Kazahsztánban zajló zavargások okán az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője szerdai közleményében felelősségteljes cselekvésre és önmérsékletre szólított fel minden felet, hangsúlyozva: fontos tartózkodni az erőszak fokozódásához vezethető cselekedetektől. Az Európai Unió a helyzet békés megoldását szorgalmazza az összes érdekelt fél bevonásával folytatott párbeszéd révén, a polgárok alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett – közölte az uniós külügyi szolgálat.
„Kazahsztán fontos partnere az Európai Uniónak. A megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás keretében az Unió számít Kazahsztánra, ahogyan arra is, hogy az ország betartja kötelezettségvállalásait, biztosítja a sajtószabadságot, valamint a szabad hozzáférést az információkhoz” – fogalmaztak.

Tüntetések robbantak ki több kazahsztáni városban, miután a közép-ázsiai ország kormánya feloldotta a cseppfolyósított gáz árplafonját, aminek következtében megemelkedett a benzin népszerű alternatívájaként használt termék ára.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
szóljon hozzá!